Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szabadság téri emlékműről és a Dávid Katalin professzor asszonyhoz intézett leveléről

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Az Élet menete felvonulását tizenkettedszer tartották meg Budapesten vasárnap délután. Az eseményhez kapcsolódóan szobrot avattak, a vonulás előtt pedig a megemlékezők egy része demonstrációt tartott a tervezett Szabadság téri emlékmű területén.

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »

Úgy tűnik, valóban csak a választások miatt halasztották el a nagy vitákat kavart német megszállási emlékmű felállítását – állítja az Index hírportál.

A Holokauszt Emlékévhez és Emléknaphoz kapcsolódóan a II. Kerületi Önkormányzat és a Marczibányi Téri Művelődési Központ kiállítással és kulturális-művészeti programsorozattal emlékezik meg a holokauszt áldozatairól.

Április 15., kedd

10.00

KÁRPÓTLÁS – a Káva Kulturális … Tovább »

A Közép-európai Egyetem konferenciája 
Időpont: 2014. április 6. 9-17 h
Helyszín: CEU, Nádor u. 9., Auditorium
Konferencia program
9:00 / Regisztráció
9:30 / John Shattuck, a Közép-európai Egyetem rektorának köszöntője
9:45 / Kovács András professzor bevezetője (Nacionalizmus … Tovább »

Március 19-én, a Szabadság téren kijelölt emlékmű helyszínén, civilek felhívására néhány százan a személyes emlékezet tárgyait helyezték el tiltakozásképpen. A rendezvényen Béndek Péter filozófus is felszólalt:

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Nem adják át az április 16-i határidőre a zsidó szervezetek és történészek által is vitatott Sorsok Házát – ismerte el a Népszavának Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa. Mindössze annyit ígért, hogy a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító intézmény “az emlékév során nagy biztonsággal elkészül”. A leendő emlékhely felelőse, Schmidt Mária nem adott választ a kiállítással kapcsolatos kérdéseinkre.

Kapedli és kokárda: Lehetséges-e új magyar-zsidó identitás? – A Szombat körkérdése
A válaszadók:

Berkovits Balázs, Bodnár Dániel, Fónagy János, Fritz Zsuzsa, Gerő András, Heisler András, Hernádi Miklós, Karády Viktor, Kende Péter, Radnóti Zoltán, Rubin Eszter, Schweitzer … Tovább »

Egyedülálló együttműködés valósul meg Debrecenben a városvezetés és a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszéke között. A város holokauszt emlékművére hallgatói pályázatot írtak ki, s a győztes pályaművet, Nagy Marianna alkotását meg is valósítják majd. Kovács Péter DLA és Sugár Péter DLA írása az Építészfórumon.

Heisler nem számít változásra, és erőt mutat. „A döntést meghoztuk, megyünk tovább” – közölte.

Jövő vasárnap rendkívüli közgyűlést tart a Mazsihisz. A küldöttek arról döntenek majd, hogy a szervezet távol maradjon-e a magyar holokauszt emlékéve alkalmából meghirdetett kormányzati programoktól.

Avagy: egy kéretlen hozzászóló bátor szavai.

Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.

A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű … Tovább »

A tavaszra tervezett megnyitó ellenére meglehetősen kevés konkrétumot tudunk a Sorsok Házáról – nemcsak a kívülállók, de a projektben részt vevő testületek is. A közbeszerzéseken azonban osztoznak: itt nemcsak a Terror Háza és környezete, de a kormányzati tendereken egyre sikeresebb óbudai cég is nyer.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

’56 nekem elsődlegesen ugyanazt jelentette a nyolcvanas évek elején, amikor tudatosult bennem, mit jelent, mint a szabadságjogok és a humán kultúra iránt érzékeny gimnazista nemzedéktársaimnak.
A csendet, a kimondhatatlanságot, a félelemmel teli hallgatást.
 
 Ám egyszersmind jelentette … Tovább »