Összesen 367 találat (341 - 360) : Szedő Iván.
Soha nem voltam bizakodóbb, mint ma. Úgy vélem, Izrael Állam nagy lépést készül tenni előre méghozzá a nem is távoli jövőben. Mindaz, amit eddig tettünk, láttunk, reméltünk, elhalványul ahhoz képest, ami előttünk áll, amit tenni tudunk, s amit meg is fogunk tenni.
A zsidó nép … Tovább »
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
Polgári illemszabályok örömmel írják elő látogatások alsó és felső határait. Azok a polgári illemszabályok elsősorban, melyeket többször és véglegesen tett feleslegessé, nevetségessé vagy éppen elviselhetetlenül anakronisztikussá az elmúlt félévszázad hogy azután afféle … Tovább »
Nyílt levél a MAZSIHISZ és a BZSH Képviselőtestületeihez és a Rabbisághoz
Tisztelt Képviselőtestületek!
Tisztelt Rabbiság!
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége s a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és Landeszman György budapesti … Tovább »
A II. magyar hadsereg 1943. januári-februári doni vereségének évfordulójára kiállítás nyílt a Hadtörténeti Múzeumban. A fél évszázad előtti sorscsapás a magyar történelem egyik nagy tragédiája, többször annyian pusztultak ott el, mint a muhi vagy a mohácsi csatában. Ennek ellenére … Tovább »
A Szombat szeptemberi számában jeleztük, hogy a „marranus-irodalom” idén egy újabb kiadvánnyal gazdagodott. A Les Marranes (La Difference, Párizs, 1992) című kötet nyomán készült az alábbi összeállítás.
A Portugáliában 500 évvel ezelőtt megkeresztelkedett – Jehuda Lahav
erre … Tovább »
Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra … Tovább »
1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugália volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket … Tovább »
Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.
Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.
Élet és halál, … Tovább »
A „területet békéért” csak ürügy a területnyerésre, békét békéért kell követelnünk
A közel-keleti békét értékelő kilátásokban a népi bölcsesség a „területet békéért” elvben látszik megszilárdulni. Eszerint, ha Izrael visszaadná az arab országoktól 1967-ben … Tovább »
Az alábbiakban közöljük a The New York Review of Books 1991. június 27.-i számában megjelent tanulmány befejező részét, mely a Szovjetunióból alijázók beilleszkedésének nehézségeit elemzi.
A bevándorlók ״zsidó lelkéért” folytatott harc roppant intenzív. A Bevándorlási Minisztérium … Tovább »
A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben
A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet társadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatkozásában. Egyszerűen és tényszerűen … Tovább »
Bécs belvárosának a kellős közepén, az elegáns, színpompás, gazdag üzletek között szinte elvész a látogató. Itt szorong Paul Grosznak, az Osztrák izraelita Kultuszegyesület (OIK), magyarán a hitközség elnökének szerény, kicsiny szőrmeüzlete. Ami valójában a hitközség fiókja. … Tovább »
– ahogyan Slomo Marom látja –
Egy húsz éves pesti zsidófiú, aki 1949-ben alijázott, 1988 óta ismét budapesti lakos, 1989 decembere óta Izrael Állam budapesti nagykövete. Három éve figyeli hát meglehetősen közelről a magyarországi zsidóság életében bekövetkezett változásokat. … Tovább »
Külföldiekkel eszmét cserélve sokakhoz hasonlóan úgy érzem, a lehető legjobb színben kell fetüntetnem szülőhonomat, el kell oszlatnom a magyarokkal szemben táplált elmarasztaló előítéleteket. Ha például megemlítik, hogy honfitársaim nem beszélnek idegen nyelveket és részegesek, … Tovább »
TULAJDONKÉPPEN örülnöm kellene. Hiszen az a kép, ami az olvasó elé tárul, miután megismerkedett a Hasachar (Hajnal) című, a Zsidó Kulturális Társaság lapjának múlt évi (ha nem is az összes) számaival, feltétlen bizakodásra, optimizmusra ad okot. Ha viszont letesszük a lapot, … Tovább »
HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.
Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »
Interjú Tütős Sándorral, a Kárpótlási Hivatal elnökével
A Kürt utca 6-ban, a VII. kerületi rendőrkapitányság helyén, 1990. október 15. óta működik a kormány Kárpótlási Hivatala, hogy a személyes szabadságuktól megfosztottak és emiatt anyagi kárt szenvedettek ügyeit kezelje, … Tovább »
HEBRON mintegy 40 ezer lakosú arab város a Jordán nyugati partján, az Izrael által megszállt területeken. Hat magyarországi zsidó fiatal és izraeli kalauzunk, Mose, valamint a sofőr ül a kis mikrobuszban, amikor begördülünk a városba. Izraeli rendszámú autónk (a „területeken” … Tovább »
Friss költözködés nyomai – szekrények, asztalok a fal mellett – tanévkezdéskor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pesti Barnabás utcai épületének egyik első emeleti keresztfolyosóján. A szemközti falon új helyén a címtábla: Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék, s alatta: … Tovább »