Összesen 4,230 találat (3881 - 3900) : Szabadság.
A huszonéves Davidovics Jiszróél (György) 1989-ben Izraelbe ment tanulni, és ott a külföldi jesivákban tanuló magyar származású diákok közül a rendszerváltás után elsőként avatták ortodox rabbivá. Budapesti tartózkodása alatt terveiről kérdeztük, és arról, hogyan látja a … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)
A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvének alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”
Kitaj … Tovább »
MONTREAL A Szombat októberi számában közöltünk tudósítást Québec, az elszakadni vágyó kanadai francia tartomány Kanada-hű angolajkú zsidóságáról. A zsidóságból azóta új bajnoka támadt az angol nyelvnek: a 45 éves Howard Galganov, orosz zsidó bevándorlók sikeres vállalkozóvá … Tovább »
Március óta jelennek meg Világ rovatunkban beszámolók a svájci bankok különös betétjeiről. Kezdetben azokról az elárvult kontókról írtunk, amelyeknek gazdái a holocaustban elpusztultak, örököseik nincsenek, vagy nem tudják tulajdonjogukat bizonyítani, majd közzétettük vezető … Tovább »
Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptemberi számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megjelent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájában (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »
Felelősség, kiválasztottság, teremtettség
A közelmúltban – kilencvenesztendős korában – elhunyt Emmanuel Lévinas az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb és legjelentősebb gondolkodója.
Lévinas fő műve a felelősség könyvének is nevezhető. Az első oldalon – franciául és … Tovább »
AZ IZRAELI LAKOSSÁG 52 százaléka szekuláris (héber szakszóval: hiloni), 33,6 százaléka hagyományőrző (maszorti), 9,2 százaléka vallásos (dati) és 5,2 százaléka ultraortodox (haredi) – ez derül ki a Haarec szeptember 19-i számából, egy 515 főn alapuló felmérés nyomán. … Tovább »
SEVARNADZE ÉLES VÁLASZA A Grúzia fővárosában, Tbilisziben megjelenő Noah című független lap harsány antiszemita cikket közölt, melynek szerzője (maga a kiadó) a zsidókat teszi felelőssé a magas munkanélküliségért és más gazdasági bajokért A szerző a zsidókat „vámpíroknak” … Tovább »
Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott legeltessék az unokáikat… Gyerekkoromban nem értettem, miért mondták néha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »
Az alábbiakban az Antisemitism World Report 1996 (Jelentés a világban tapasztalható antiszemitizmusról) című kiadványból közlünk néhány rövid részletet. A közel 350 oldalas kötet, amelyet immár ötödik éve ad ki az egyik legtekintélyesebb amerikai zsidó szervezet, az American … Tovább »
Hogy hol születtem – véletlen; ám a világot, ahol most élek, magam választottam! Igaz, bizonyára. De miért, mégis, hogy úgy érezzük: véletlen az, hogy hol élünk, s cseppet sem az, hogy hol születtünk…
Bécsben beállítottam Viktor bácsihoz. Ez abban az időben történt, amikor … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyomán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztudottan kedvenc mesterem … Tovább »
Ludwig Förster műve, a Dohány-templom
A németországi reformmozgalom (haszkala), amelynek elindítása Moses Mendelssohn (1729-1786) nevéhez fűződik, a zsidó életet két módon igyekezett a zsidóság változó jogállásából fakadó életmódbeli változások követelményeihez … Tovább »
Interjú Schőner Alfréddal, az ORI Vallástanárképző Kara új igazgatójával
Mint februári számunkban hírt adtunk róla, a hat esztendeje alijázott dr. Schőner Alfréd, aki azt megelőzően a Dohány utcai zsinagóga vallási vezetője, illetve országos főrabbi volt, felkérést … Tovább »
Sós Endre a második világháború előtt, már fiatal korától a magyar zsidóságnak élt. Mindig volt szerepe a magyar zsidó életben, például fiatal korában a Budai Zsidó Hitközség titkára volt. Állandóan zsidó kultúresteket rendezett, és nyíltan harcolt a fasizmus ellen. Könyvei … Tovább »
Scheiber Sándor könyve
(Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 428 oldal, ár nélkül)
Scheiber Sándor nemcsak a tudomány terén alkotott nagyot és maradandót, hanem komolyan és felelősségteljesen töltötte be a rabbi nemes hivatását. … Tovább »
(I.rész)
Két éve, hogy a Szombat új-avantgárdot kutató szándéka ráirányította figyelmemet a címben körülírt kérdésre. Éppen akkor Bécs-Budapest-Prága háromszögében konferenciát szerveztek a századforduló modem művészetének és városfejlesztésének témájában, … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »