Hírek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Izrael, Külföld

AZ IZRAELI LAKOSSÁG 52 százaléka szekuláris (héber szak­szóval: hiloni), 33,6 százaléka ha­gyományőrző (maszorti), 9,2 száza­léka vallásos (dati) és 5,2 százaléka ultraortodox (haredi) – ez derül ki a Haarec szeptember 19-i számából, egy 515 főn alapuló felmérés nyo­mán. A Jediot Aharonot egy másik közvélemény-kutatás nyomán pedig arra a megállapításra jutott, hogy az izraeliek 73 százaléka böjtöl Jom Kippur napján – még a vallástalanok fele is tartja ezt a hagyományt.

RÉGÉSZ SZAKÉRTŐ AZ ALAGÚTRÓL A legutóbbi palesz­tin zavargások kiváltó okának, az újonnan megnyitott hasmoneus ala­gútnak régészeti felelőse, Dan Bahat csalódását fejezte ki, hogy a kor­mány nem kérte segítségét. Ő kön­nyen megmagyarázhatta volna a lá­zongó palesztinoknak, hogy dühödt reakcióik „tökéletesen alaptalanok”. Az alagutat a Hasmoneusok (a Makkabeus szabadságharc vezérének, Juda Makkabinak leszármazottai) építették az i. e. II. században. A já­rat a Templomhegy nyugati falával párhuzamosan fut, sehol nem ka­nyarodik a hegy (és ezáltal az iszlám szent helyek) alá, amitől a paleszti­nok tartottak. E félelmek oka talán az volt, hogy az izraeliek azután sem nyitották meg az alagutat, hogy an­nak bejárata 1967-ben a kezükbe került. 1985-ben nevezték ki Bahatot az alagúttal kapcsolatos munkák koordinátorává. Vezetésével meg­tisztították a járatot és 1990-ben ad­ták át a közönségnek. A mostani za­vargások tehát az alagút egy újabb – a turisták növekvő érdeklődésére – megnyitott bejárata miatt törtek ki. Ezt eredetileg a muzulmán negyed­be tervezték, de az ott élők már ak­kor dühödt tiltakozásba kezdtek, így az új kijáratot végül a keresztény ne­gyedben, a Via Dolorosán nyitották meg. A régész szerint az alagút ar­cheológiai jelentősége óriási, az isz­lám szent helyeire pedig semmilyen veszélyt nem jelent.

Címkék:1996-11