Összesen 575 találat (61 - 80) : Szabó György.
1921. január 6-án Avarffy Elek[1] képviselő tollából cikk jelent meg a Nemzeti Újságban „Néhány szó a galíciaiakról és egy kis statisztika” címmel.
Az írás felelevenítette a pár év előtti vádat, miszerint a magyar zsidóság nem teljesítette háborús kötelességét. … Tovább »
A magyar zsidóság legnagyobb szervezete, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége megdöbbenéssel értesült arról, hogy egy magyar politikus közel 600 ezer magyar zsidó honfitársunk meggyilkolásának, és másik több százezer megkülönböztetésének szimbólumát, a sárga csillagot … Tovább »
Elöljáróban szeretném tisztázni azt, hogy mit értek cionizmuson általában, hiszen csak így lehet megfogalmazni azt, mi az, amiben a magyar állambiztonság, illetve a különféle pártszervek használata eltért attól, amit ma valamennyire is normatívnak tekinthetünk. A cionizmus tulajdonképpen … Tovább »
Elszakadó és újranövő gyökerekről beszélgettünk José Andrés Lacko fényképésszel.
Hány identitásod van?
Ötöt hordok a hátizsákomban, egyet sem tagadok meg. Argentin vagyok, mert ott születtem, ott jártam iskolába, és spanyol az anyanyelvem. Perui vagyok mert szép éveket … Tovább »
– Elfogadhatatlannak tartom, hogy a járványügyi szabályokat be nem tartva több ezer fővel rendezik meg a bodrogkeresztúri zarándoklatot – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke.
A járványügyi szabályok … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) új online irodalmi sorozatában Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget jeles írókkal, költőkkel, irodalmárokkal.
Schein Gábor író, költő lesz az első vendége a BZSH új irodalmi sorozatának április 13-án, kedden este 6 … Tovább »
Az EMIH vezető rabbija állami kitüntetésben részesült.
A nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija “a zsidó identitást hitelesen képviselő egyházvezetői szolgálata, valamint a magyarországi … Tovább »
“Egy terület ideális esetben úgy is „visszatérhet”, hogy miközben marad a mostani országában, lelkileg-gazdaságilag- kulturálisan és egyéb módokon ezer szállal kötődik az anyaországhoz.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar … Tovább »
“…a 2004-es EU csatlakozás talán segített egy kicsit. De ott volt ugyanabban az évben a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás, ami kicsit sem segített. Aztán ott volt a 2007-es csatlakozás a schengeni-övezethez, amikor Felvidék, Erdély és Magyarország közt … Tovább »
“A józan ember számára nem az volt – máig sem az – a kérdés, hogy vajon a Szentistváni Magyarország határait szenteknek kellett volna-e tekinteni. Hanem úgy gondolták, hogy a függetlenedni kívánó nemzetiségieknek el kell ismerni a jogát a függetlenségre, az anyanemzetükhöz való … Tovább »
“Nem kis szorongással válaszolok a Trianon trauma tárgykörében feltett kérdésre, mert úgy vélem, bármit is mondanék, nyitott kapukat döngetek, hiszen a legfontosabb kérdésben aligha található nagyobb egyetértés a magyar társadalomban, mint az: a trianoni békepaktum igazságtalan volt.”
“A hivatalos irodalompolitika (milyen dermesztő kifejezés!) számára, a végtelen leegyszerűsítésnek köszönhetően, és a homályosan körvonalazott hazafias nevelés ködképe okozta fókusztorzulás hatására – az egyetemes magyar irodalom határon túli kínálata és kánonja is még inkább … Tovább »
Hosszú betegség után, életének 84. évében elhunyt Timár György Tamás volt országgyűlési képviselő pénteken – közölte a család hétfőn az MTI-vel.
Timár György Tamás 1937. április 26-án született Budapesten. 1960-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi … Tovább »
“A két nagy ideológiai család polgárháborús jellegű szembenállása azonban ahhoz vezetett, hogy az 1919 őszén „győztes” jobboldali koalíció elemei között éppen a magyar baloldal démonizálása és felelőssé tétele vált az egyik fő kapoccsá, s ez eleve kizárta a folyamatok … Tovább »
“A férjhezmenetelemmel azonban Trianon valamiféle metamorfózison esett át; megszemélyesült, arcokat öltött. Hozzám közelálló emberek arcát, az ő sorsukat, elszenvedett veszteségeiket, küzdelmeiket jelentette.”
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste … Tovább »
“Idén az országhatárokat nem tisztelő koronavírus-járvány miatt mégsem lesznek olyan nagyszabású Trianon-megemlékezések, mint amire számíthattunk volna. De pontosan ez a járvány figyelmeztethet minket arra, hogy nem lehet visszafelé menekülni, csak előre.”
A trianoni döntés … Tovább »
…aki Trianonról beszél, az a Holokausztról is beszél, és viszont – többnyire azáltal, hogy ha valaki az egyikről szól, akkor hallgat a másikról. Meggyőződésem, hogy ez kortárs közállapotaink talán legnagyobb tragédiája, ugyanis ez az eredője az összes többi kor- és kórtünetnek, … Tovább »
A koronavírus járvány miatt idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) csak korlátozott körben tartotta meg hanukai megemlékezéssel összekapcsolt díjátadó ünnepségét 2020. december 13-án a Dohány utcai zsinagógában, illetve az interneten.
A covid-járvány elmúltával … Tovább »
“Trianont, valamint a holokausztnak és a második világháborúnak a végét az erdélyi zsidók román impérium alatt élték meg. E három esemény mégis Magyarországhoz köti őket, hiszen az első világháború végéig – a maguk regionális jellegzetességeivel – a magyarországi zsidóságnak … Tovább »
A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:
Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »