A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Felfegyverzett katonák és biztonsági őrök várakoznak a vörös szőnyegen, a Tel Aviv Divathétre érkező fashionisták pedig készségesen nyitogatják ki táskáikat, hogy a rend őrei belekukkantsanak.

Vajon tudták a náci vezérek, hogy kedvenc autójuk névadója egy zsidó lány volt?

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

A migránsválság miatt a Hit Gyülekezete végleg szakított a liberális értelmiséggel, a párt egykori képviselője pedig – a keresztény cionizmus jegyében – a Beszélőben vitatkozik egykori társaival.

Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »

„Zenés játék” Frida Kahlóról

Az évek során kultikus helyszínné vált, Dob utcai Spinoza színpadán mutatták be a Frida Kahlóról szóló darabot „zenés játék” műfaji megjelöléssel. Nehéz eldönteni, hogy a mexikói festőművésznő az eredeti látásmódú képeivel, … Tovább »

Részlet az Oroszlánkórus című, a Magvető Kiadónál hamarosan megjelenő könyvből. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regénye után most jelenik meg először novelláskötete.

A héten látható utoljára a Néprajzi Múzeum „Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából” című kiállítása. Az október 18-i finisszázson tárlatvezetés és művészeti performansz várja az érdeklődőket, a részvétel ingyenes.

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

Az izraeli nemzetbiztonsági kabinet csütörtök esti ülésén szigorú intézkedéseket hagyott jóvá az erőszakos zavargások résztvevői ellen.

Az új tűzparancs szerint a biztonságiak nemcsak akkor használhatnak éles lőszert, ha őket fenyegeti közvetlen életveszély, hanem akkor … Tovább »

Bráchot (Áldások)

Lehet-e egy zsidó bevándorláspárti, miközben a muszlimok csak erősítik földrészünkön az akár tettlegességig fajuló antiszemitizmust? Az eddig csak Nyugat-Európában pedzett kérdést végre hazánkban is föl merték tenni. 

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

A három bejegyzett  magyarországi zsidó felekezet közleményben utasította el, hogy a mostani menekültválságot a náci korszak zsidóüldözésével vessék össze.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség … Tovább »

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. 2. 

Ezúttal Asher G. Ehrenfeld és Róna Tamás írásait olvashatják.

Asher G. Ehrenfeld: Fellépni az első lépcsőfokra

Az Új Év nemcsak egy dátum a naptárban, hanem egy olyan nap, amelyen elhatározzuk, … Tovább »