EMIH és Mazsihisz: ne hasonlítsák a menekültválságot a Holokauszthoz!
A három bejegyzett magyarországi zsidó felekezet közleményben utasította el, hogy a mostani menekültválságot a náci korszak zsidóüldözésével vessék össze.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) állásfoglalása:
A zsidó felekezetek rendkívüli fontosságot tulajdonítanak az elesettek megsegítésének. Zsidó vallási parancs a kitaszítottak, a menekülők támogatása. Aggodalommal és felháborodással tölt el bennünket a Magyarországra érkezők ellen újra és újra felhangzó, sokszor faji alapú gyűlölködés.
Tisztában vagyunk vele, hogy Magyarország nehéz helyzetben van. Egy korábban soha nem tapasztalt helyzet kihívásaira kell megtalálnia az európai értékeknek is megfelelő választ, miközben az Európai Unió is csak keresi a válság kezelésének módját.
Nagyra becsüljük a civil társadalom aktivitását a bajbajutottak segítésében, és mi magunk is további segítségünket ajánljuk fel a rászorulók gondjainak enyhítésére.
Ugyanakkor a zsidó felekezetek alaptalannak tartják és felháborodva utasítják el a jelenlegi magyarországi helyzet és a holokauszt párhuzamba állítását. A holokauszttal való összevetést súlyos felelőtlenségnek, és a holokauszt egyfajta relativizálásának tartjuk.
Megragadva az alkalmat, a beköszönő zsidó újév alkalmából kívánjuk, hogy az újesztendő az egész világnak, minden magyar állampolgárnak, a menekültek ezreinek egészséget, békességet és a gondok megoldását hozza!
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) közleménye szerint Európa egészére és a magyar, valamint európai zsidóságra nézve is sértő nácizmusnak nevezni Magyarország küzdelmét a menekültválság kezelésére.
A hitközség ezt a Der Spiegel című német lapban megjelent Werner Faymann osztrák kancellárral készült interjúra reagálva írta a lap szerkesztőségéhez német nyelven eljuttatott levelében, amelynek magyar változatát az MTI-hez is eljuttatták vasárnap. Az interjúban a kancellár azt mondta, “kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi”, amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy “teljesen máshova” fognak majd utazni.
Az EMIH levelében azt írta, “gyáva és szándékos károkozó az, aki az ipari méretű tömeggyilkosságot ugyanabban a mondatban képes említeni korunk menekültkrízisének akár egyetlen epizódjával is”.
Hozzátették: Európa a mai álláspont szerint, a lehetséges humanitárius katasztrófát elkerülő megoldásként 730 napban 160 ezer bevándorló befogadására kíván kötelezettséget vállalni. A helyzet megítélése nem tartozik a magyarországi zsidó közösségek vezetőinek kompetenciakörébe, de – mint írták – a felelősségi körükbe tartozik ennek a folyamatnak és a hetven évvel ezelőtt megtörtént, az európai zsidóság kiirtására tett sajnálatosan sikeres kísérletnek a párhuzamba állítása.
Közölték továbbá: “a holokauszt eseményeinek bagatellizálása közismert toposz” az elmúlt 30 év európai politikájában, és jól ismert a krízishelyzetek súlyának érzékeltetésére a holokauszt kifejezés (“Európa legsötétebb időszakát idéző”) használata, amelyet “veszélyes játéknak” neveztek.
“Mindaddig, amíg Európa nem érti meg, hogy a szavakkal, címkékkel való felelőtlen játszma emberéletek ezreibe kerül és került (…), nincs remény egy élhető Európa megteremtésére sem bevándorlók, sem őshonosak, sem pedig a zsidó közösség számára” – olvasható a szerkesztőségnek küldött levélben.
Lapunk e témában írott cikkét itt olvashatják: A menekültek és a Holokauszt.
