Összesen 27 találat (1 - 20) : Susán Eszter.
A Tom Lantos Intézet új dokumentumfilmje
A mai napon újabb dokumentumfilmet tett közzé a Tom Lantos Intézet (TLI) youtube csatornáján.
A felvétel a Bennem Élő Eredet stábjával együttműködve idén ősszel készült Pápán, ahol a TLI a dunántúli zsidó hitközségek vezetőivel … Tovább »
Beszélgetések a magyarországi zsidó történelemről és kultúráról
Izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel indult el a „Budapest Jewish Studies Colloquium” (Budapesti Judaisztikai Kollokvium), a CEU Jewish Studies Department, a CEU Democracy Institute és a Tom Lantos Intézet „Zsidó … Tovább »
A soproni zsidóság múltja jelene, jövője, és amit tanulni lehet belőle. Rövidfilm a Tom Lantos Intézet „A vidéki zsidóság múltja, jelene, jövője” programja keretében.
A Tom Lantos Intézet (TLI) „Zsidó Élet” programja sok szempontból különleges helyet foglal el a magyar … Tovább »
Ma este köszönt be és március 7-én estig tart Purim ünnepe. A zsidó naptár szerint ádár hónap 14. napján, az előző napnyugtától az aznapi első három csillag megjelenéséig ünneplik a Purimot, a megmenekülés napját, a bibiliai eredetű zsidó tavaszünnepet, a “zsidó farsangot”.
A zsidó naptár szerint ádár hónap 14. napján, napnyugtától az aznapi első három csillag megjelenéséig ünneplik a purimot, a megmenekülés napját, valamikori zsidó tavaszünnepet, a “zsidó farsangot”. Idén az ünnep március 20-án napszálltakor kezdődik és 21-én estig tart.
Sulem énekhangja azon a szombaton hangzik fel először teljes gazdagságában, amikor Manasse papa menyasszonyként üdvözli Malkelét. Két éven keresztül Sulem csak zümmögi a zemirószt, amikor először énekli szólóban az asztali énekeket, mindenkit meglep a hangja, a nők elragadtatással … Tovább »
Köszönjük, hogy részt vesz felmérésünkben!
Jelen kutatás célja hogy felmérje, a jelenlegi zsidó közösségi intézményrendszer mennyiben felel meg a válaszadók igényeinek, valamint hogy hogyan változott zsidósághoz való viszonyuk 1989 előtthöz képest. A kutatás célcsoportja … Tovább »
Egy rekonstrukcionista purim-spil
Az első lejegyzett purim-spil 1555-ben keletkezett Velencében, egy lengyel zsidó írta le, a címe: A velencei tanár, Gumprecht von Szczebrszyn dala.
A purim-spileket eleinte monológ formában adták elő, majd a 16. századtól kezdve több szereplős … Tovább »
A magyar zsidóság történetéről kevesen tudnak ma többet, mint ami a Sortalanság kapcsán az iskolák kötelező tananyagává vált. Az Időutazó projekt célja, hogy a budapesti Belső-Erzsébetváros épített örökségén keresztül köztudássá váljon a Holokauszt története mellett éppannyira az is, hogy hogyan éltek a magyar zsidók a világháború előtt, vagy épp a Rákosi-, vagy a Kádár korszakban. Ennek az eddig még kevéssé feltárt történetnek egy fontos szeletét mutatjuk be a régi pesti zsidónegyed társadalomtörténeti esszéi és interaktív játékok formájában.
Purimi muri Susán város főterén, avagy családi purim a Bálint Házban!
2016. március 27. vasárnap 15:00-19:00
Eszter könyvének erotikus magyarázatai a rabbinikus hagyományban
A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.
Dohos lépcsőház falai közt haladunk felfelé az egykori bérlakásba az Akácfa utcában. E környéken, ahol kiürült házakban szórakoztatóipari komplexumok jöttek létre, és élettel tele dübörögnek a romkocsmák, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy minden régi házban a múlt szelleme kísért.
Dagad a sár a falusi porta udvarán, azaz a Trafó színpadán, ahol a Staatsschauspiel Hannover vendégjátékában a Tiszaeszlári Solymosi Esztert adják. A Krúdy Gyula regénye nyomán készült előadás az ösztönök fékezhetetlen erejére helyezi a hangsúlyt.
A darabor Mundruczó Kornál … Tovább »
A “Hét a hétben” Sarah Gancher amerikai drámaíró és független magyar
művészek együttműködése eredményeként megvalósuló projekt, amely hét
olyan színházi eseményt foglal magába, amelyek a régi pesti zsidónegyed
múltját és jelenét vizsgálják.
Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »
Ha Eszter cselekedeteinek végeredményét nézzük, miszerint sikerült megmentenie népét a pusztulástól, akkor egy áldozatkész nemzeti hőssel van dolgunk. Csakhogy az út, amely abba a pozícióba juttatta, hogy megmenthette népét, már közel sem olyan felemelő.
Az Esőember mindenekelőtt a szeretetről szól. Hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos vállalkozó, aki a körülötte élőket hasznuk szerint illeszti üzleti tervei és kitűzött céljai közé. Mindez még akkor sem változik meg, amikor apja meghal – sokkal inkább megrázza a tény, hogy nem ő az örökös.
RETIKÜL – Női irodalmi „turkáló” – szellemes címmel indította szerdán sorozatát a Klauzál téri könyvesbolt és galériában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület.
A négy részből álló, korokat, kultúrákat, vallásokat, országokat átfogó szépirodalmi körkép első estjén az „Író, rendező, filozófus, irodalomtudós és teológus – Susan Sontag” életébe és művei világába nyújtunk betekintést.