Michail Heller a Szovjetunióban született, tizenöt éve él orosz zsidóság históriája tárgyában. Az orosz zsidók kilá­tásait szülőföldjükön meglehetős borúlátással ítéli meg, amiként ez a Belgiumban megjelenő Regards című zsidó lapnak adott interjújából kitetszik.
Az … Tovább »

A bizánci ortodoxiától Gorbacsovig
Sok ezer ember kerekedett fel mostanában Oroszországban, a szov­jet birodalom különböző részein, köztük hatalmas számban zsidók. Magyarország érintésével veszik út­jukat arrafelé, ahol befogadják őket, ahol letelepedhetnék és új életet kezdhetnek. … Tovább »

Európának jó oka van feltenni azt a kérdést, hogy a két Németország egyesülése áldást hoz-e földrészünkre, vagy átkot. S a 20. század középső harmadának iszonytató emlékei okán egyáltalán nem indokolatlanok azok a gondos mérlegelések, amelyekkel ma zsidó körökben találkozni, … Tovább »

Gondolatok a Szabó Dezső vitához
Szabó Dezső politikai szerepének megítélésével kapcsolatosan az utób­bi években ismét fellángoló vita széles érdeklődést keltett a közvélemény­ben. Ezért is örömmel közöljük Szőcs Zoltán írását, azzal a megjegyzéssel, hogy szívesen … Tovább »

SZŰKSZAVÚ ÚJSÁGHÍR adta tudtul júniusban, hogy megalakult a Keresztény-Zsidó Tanács, külföldi jó példák és hosszas ösztökélés nyo­mán. Katolikus, protestáns és zsidó hitfelekezetek illusztris lelki veze­tőiből áll, s hogy megszületett, csak annyit mondhatunk mély meggyőző­déssel … Tovább »

A szerkesztőség megjegyzése: E rovatunkban szívesen közöljük a hozzánk intézett leveleket, cikke­inkhez kapcsolódó hozzászólásokat. Ez azonban természetesen nem je­lenti azt, hogy az itt megjelent írá­sokkal, illetve azok minden megál­lapításával a szerkesztőség egyetért.

Jóérzésű … Tovább »

Engedtessék meg, hogy a fenti című kötet bemutatásakor egy 48 év előtti, számomra talán az életben maradást jelentő epizódot idézzek fel, mert megsegítőm valószínűleg azok közé tartozott, akikről e könyv szól. 1944 novemberében egy Dob utcai üzletlakásban bujkáltam, on­nan … Tovább »

Az ún. csodarabbik a XVIII. sz. óta tűntek fel Észak- kelet-Magyarországon és Erdélyben a Galíciából betele­pült chaszid zsidó vallási közösségek körében. A chaszideus (héberül: jámbor) zsidó vallási irányzat Len­gyelországban keletkezett a XVII. században, és innen terjedt … Tovább »

Emberséges eszközökkel nem küzdhető le

Az alábbi beszélgetést Johanen Merozzal, Izrael volt svájci nagykövetével folytatta a Nyugat-Németországban megjelenő Allgemeine Jüdische Wochenzeitung munkatársa.
Meroz úr, az Izrael megszáll­ta területeken immár három éve tart a palesztinok … Tovább »

A legutóbbi moszkvai per idején egyik nyilatkozatomban azt állítot­tam, hogy Sztálin az ellenzékkel folytatott harcában kihasználja az országban meglevő antiszemita ten­denciákat. Ezzel a ténnyel kapcso­latban nagyszámú levél és kérdés érkezett hozzám, amelyek általában – nem … Tovább »

Amikor Blankát megismertem, már nagyon beteg volt. Szíve fel­mondta a szolgálatot, míg végül december utolsó napjaiban végképp megszűnt dobogni. Két emelettel fel­jebb lakott nővérével, Juliskával, Tel-Aviv belvárosának legpatinásabb utcájában, a Ben-Gurionról elneve­zett fasorban. … Tovább »

A hírek szerint az idén ősszel ná­lunk is bemutatják Costa Gavras új művét, a Zenedobozt (Music box). A film egy, az Egyesült Államokban letelepedett magyar háborús bűnös­ről szól, s a felelősség kérdésével szembesíti mai nézőit, kereszténye­ket és zsidókat egyaránt. A … Tovább »

AZ ÓKORI ZSIDÓSÁG törzsi és vallási élete e „föld” éle­tével és az anya szerepével volt szorosan egybefűzve. A zsidó anya heroikus alakja számtalanszor kiemelt és ki­fejezésre juttatott ideál nagy nemzeti élmények és ese­mények kapcsán, ők, a zsidó anyák központi szerepet … Tovább »

Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek

Primo Levi saját bevallása szerint akkor értette meg Auschwitz lénye­gét, amikor egy német őr szigorú pe­dantériával közölte vele: itt nincse­nek miértek. A halál árnyékában persze nem lehetett meditálni e mondat értelmén, … Tovább »

Vilna: Egy ferencrendi kolostor­ban a nácik, majd a szovjet rend­szer elől elrejtett kegytárgyak és különféle kulturális értékek kerültek napvilágra. A többi között 70 tóra­tekercs, ötezer imakönyv, húszezer példány jiddis nyelvű újság, és Hefec Haim feljegyzései, azé a … Tovább »

A CSODÁK mindössze három na­pig szoktak tartani. A botrányok talán valamivel tovább, de kérészéletűek ezek is. Történik valami, ami meghökkentő vagy megdöbben­tő, meglepő vagy feszélyező és a sajtó vagy a televízió hirtelen fel­kapja, majd ugyanolyan sebesen és ötletszerűen … Tovább »

Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellék­letében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító in­tellektusa, … Tovább »

1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet had­sereg katonái.
Felszabadulás (és) vagy megszál­lás történt ekkor? A kérdés tulaj­donképpen … Tovább »

Napjainkban polgári demokratikus fej­lődés indult meg Magyarországon, s ez kedvező lehetőséget kínál a zsidó öntu­dat és identitás feléledéséhez, a zsidó kulturális értékek feltámasztásához. Ezt a szükségletet ismerte fel a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület, amikor létre­hozta … Tovább »

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »