Összesen 1,188 találat (1141 - 1160) : Sándor Pál.
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak … Tovább »
Ismerős nóta
Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »
“ne tekintsd privilégiumnak a szenvedést Európában ma nem szenvedni gyalázat
ahol a nap fölkel s lenyugszik elgyötört arcokba pillant
kisebbségek dugott kincse a tisztesség aki ember a vérző kisebbséggel érez”
(Rákos Sándor: “Az emlék jelene 1944” c. poémájából)
Karsai … Tovább »
Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában
Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.
Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »
Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal
V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.
Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal … Tovább »
Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondolná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mindössze száz tagot … Tovább »
Kíváncsi vagyok
Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politikusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kívántak igazságot szolgáltatni: a Klauzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »
Meditáció másságról és megértésről Szentágothai János professzorral
Pár héttel a Keresztény-Zsidó Társaság megalakulása után került sor erre a beszélgetésre Szentágothai János professzorral – valójában meditációra, melynek e sorok följegyzője leginkább hallgatója volt … Tovább »
Régi igazság, amit banalitása ellenére Petőfi Sándor versbe szedett, hogy a tervek csak egy valamire jók, arra, hogy füstbe menjenek. Körülbelül esztendeje, hogy az egyesület felemás közgyűlése után megválasztott vezetőség felkérésére Kovács Dénes szerkesztőtársammal kézbe … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »
1989. december 20-án tartotta alakuló közgyűlését a magyarországi zsidó fiatalság sportegyesülete, a Maccabi-VAC.
– Milyen körülmények között folyik a munka, túl vannak-e a kezdeti nehézségeken és mik az elképzeléseik a jövőről? – kérdeztem Gonda Györgyöt, a lassan egyéves … Tovább »
Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.
A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »
Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez
„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »
1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Interjú Schweitzer József főrabbival
Némely vélemények szerint Magyarország az utóbbi hónapokban tapinthatóan weimarizálódik. A demokrácia nevében szélsőséges vélemények, eszmék kapnak nyilvánosságot, újra feléledt az antiszemitizmus, s a mássággal szembeni intolerancia is … Tovább »
A szegények festője: A. L. Kaplan
Hernádi Miklós: Préselt virágok
Piros-fehér-zöld Dávid-csillag
K. Zs.: Könyörgés hazányi nyugalomért
Szemjon Reznyik: A velizsi vérvád
Álarc nélkül
Rajk András: Gondolatok Joshua Sobol Gettójához
Kertész Iván: Él Sadaj
Serédi Jusztinián bíboros … Tovább »