Múzeumok Éjszakája a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest IX. ker., Páva u. 39.)

Zeneszerző, zongorakísérő, filmek, színdarabok, tévé- és rádiójátékok zenéjének szerzője, némafilmek zenei kísérője. Darvas Szilárdnak, a kiváló humoristának, kabarészerzőnek és konferansziénak az ifjabbik fia. Nemrég ünnepeltük apja születésnek századik évfordulóját. Testvérével, Lászlóval együtt apjuk számos írásának ihletői.

Rejtő Jenőnek nem életrajza van, hanem legendáriuma, mondja Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeummunkatársa, aki a múzeum 2003-as Rejtő-kiállításának egyik rendezője volt. Sok életadat olyan „bizonytalan”, mint a kilépés ama híres Rejtő-kocsmából, hová a belépés „díjtalan”.

Lehet-e egyszerre kint és bent lenni? Lehet-e kitörni a gettóból, és ugyanakkor bent maradni? Komlós Aladár ezt a különös kettősséget képviseli, a kitörést óhajtja, ám egy időben meghökkentő, zavarba ejtő, de elgondolkodtató véleményében azt állítja, hogy ez szinte lehetetlen. Legalábbis, a szellemi, pszichológiai gettóból nincs kiút.
 

Az ötvenes-hatvanas évek Németországa nagyon különbözött a maitól. Amíg ma teljes szembenézés van, akkor kétségbeesett ellenállás volt a múlttal szemben. Nem tagadtak, csak azzal érveltek, hogy ők is sokat szenvedtek. A zsidók szenvedése nem az ő fájdalmuk volt. A felelősség akkor még szóba se jött. Nekem ott annyira nehéz volt, hogy már az öngyilkosság gondolatával foglalkoztam…

A Mazsihisz idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az események a Magyar Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagóga előtt, a Herzl téren zajlanak 22 órától az éjszakába nyúlóan. A múzeumban ingyenes tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, a zsinagóga előtti téren pedig koncertekkel várjuk az érdeklődőket.

A munkaszolgálatosok túlnyomó többsége zsidó volt, így igaz az az állítás, hogy a munkaszolgálat a holokauszt része volt – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter a magyar zsidó munkaszolgálatosok emlékművének avatásán, amelyet pénteken tartottak a főváros VII. kerületében, a Bethlen Gábor téren.
 

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Magyar Zsidó Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös P.Howard – Rejtő Jenő legendás élete című kiállítását tekintjük meg tárlatvezető segítségével.
 

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.

Forrás: Figyelőnet / Zeisler Judit  2007. október 14. A nyugati és japán társadalommal ellentétben nálunk a képregény soha nem számított a felnőtt szórakozás, illetve a magas kultúra részének. Mintegy két éve azonban a hazai piac is ébredezni kezdett.   Gyerekkönyvek közé … Tovább »

2007. augusztus 21. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (Tanulmányok a transzcendensről V.) szerk. Pócs Éva, Balassi Kiadó, 2007. 615 oldal + 32 oldal képmelléklet 4.000 Ft           2005 májusában Siklóson gyűltek össze az immár 12 éve rendszeresen … Tovább »

„A zsidóságot egyszerre éltem meg belülről és kívülről”
Dalos György íróval beszélget Várnai Pál

1962-től 1967-ig a moszk­vai egyetemen történel­met hallgatott. 1968-ban Budapesten államellenes összeesküvés vádjával felfüggesztett börtönre ítélték. Az 1970-es évek­ben … Tovább »

Novák Attila
Egy Ismeretlen krónikája 1944-ből

Szilágyi Ernő visszaemlékezése

 
2003-ban, több hónapi „nyomozás” után egy 160 oldalas visszaemlékezés­re bukkantam Izraelben.1 Szerzője, Szilágyi Ernő nem volt ismeretlen a számomra, többször is foglalkoztam már nem … Tovább »

Hiányjel

Zsidó sorsok magyar filmen 1945 után

1945 tavaszán még alig ért véget a hábo­rú, szinte el sem kezdődött a romok elta­karítása, de a filmgyártás újjászervezése már beindult Szükség volt a filmekre, nemcsak azért, hogy szórakoztassák a har­cok és a fasizmus … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1896

Felhívás a hazai zsidósághoz

A magyar zsidóság ama nagy történe­ti jelentőségű eseményt, mely ősi val­lásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész köte­lességtudással fogadta…

Ily … Tovább »

Marhafartő

Kint ültünk, a teraszon. Éjfélre már kicsit lehűlt a levegő, de ennek arányában fogyott a seprőpálin­ka, a gulyás és a vörösbor is. Beszélget­tünk. A kutya már végignyalt mindenkit, szuszogó subaszőnyegként az asztal alá rogyott, s csak néha horkantott egyet. … Tovább »

Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor

A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »

(8) Igaz emberek

Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.

Friedrich Born

(1903-1963)

1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »

(6) Vészkorszak, II.

Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, … Tovább »