Verdi Nabucco című operájának Szabadság kórusát énekelték el Fischer Ádám karmester vezényletével a német megszállás áldozatainak emlékműve ellen tiltakozók.

Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

„Levél se jön már…” Irodalmi és zenei szalon a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében, azon szerzők műveiből, akiknek pályáját megtörte vagy végleg lezárta a gyűlölet gépezete.

Bár az örökösök korábban leszedették a Magyar Elektronikus Könyvtárból Rejtő Jenő műveit, mától ismét elérhetők az e-könyvek a MEK-en – adta hírül a Heti Attila blog.

A szerzői jog lejártával, Rejtő Jenő összesen 37 alkotása vált ingyen és legálisan letölthetővé.

A … Tovább »

Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak.

Köszöntjük a 70 éves Dalos Györgyöt.

A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.

„Nem akkor talál az igazság a legritkábban szószólókat, amikor veszélyes, hanem amikor unalmas.” Friedrich Nietzsche

Múzeumok Éjszakája a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest IX. ker., Páva u. 39.)

Zeneszerző, zongorakísérő, filmek, színdarabok, tévé- és rádiójátékok zenéjének szerzője, némafilmek zenei kísérője. Darvas Szilárdnak, a kiváló humoristának, kabarészerzőnek és konferansziénak az ifjabbik fia. Nemrég ünnepeltük apja születésnek századik évfordulóját. Testvérével, Lászlóval együtt apjuk számos írásának ihletői.

Rejtő Jenőnek nem életrajza van, hanem legendáriuma, mondja Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeummunkatársa, aki a múzeum 2003-as Rejtő-kiállításának egyik rendezője volt. Sok életadat olyan „bizonytalan”, mint a kilépés ama híres Rejtő-kocsmából, hová a belépés „díjtalan”.

Lehet-e egyszerre kint és bent lenni? Lehet-e kitörni a gettóból, és ugyanakkor bent maradni? Komlós Aladár ezt a különös kettősséget képviseli, a kitörést óhajtja, ám egy időben meghökkentő, zavarba ejtő, de elgondolkodtató véleményében azt állítja, hogy ez szinte lehetetlen. Legalábbis, a szellemi, pszichológiai gettóból nincs kiút.
 

Az ötvenes-hatvanas évek Németországa nagyon különbözött a maitól. Amíg ma teljes szembenézés van, akkor kétségbeesett ellenállás volt a múlttal szemben. Nem tagadtak, csak azzal érveltek, hogy ők is sokat szenvedtek. A zsidók szenvedése nem az ő fájdalmuk volt. A felelősség akkor még szóba se jött. Nekem ott annyira nehéz volt, hogy már az öngyilkosság gondolatával foglalkoztam…

A Mazsihisz idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az események a Magyar Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagóga előtt, a Herzl téren zajlanak 22 órától az éjszakába nyúlóan. A múzeumban ingyenes tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, a zsinagóga előtti téren pedig koncertekkel várjuk az érdeklődőket.

A munkaszolgálatosok túlnyomó többsége zsidó volt, így igaz az az állítás, hogy a munkaszolgálat a holokauszt része volt – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter a magyar zsidó munkaszolgálatosok emlékművének avatásán, amelyet pénteken tartottak a főváros VII. kerületében, a Bethlen Gábor téren.
 

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Magyar Zsidó Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös P.Howard – Rejtő Jenő legendás élete című kiállítását tekintjük meg tárlatvezető segítségével.
 

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.

Forrás: Figyelőnet / Zeisler Judit  2007. október 14. A nyugati és japán társadalommal ellentétben nálunk a képregény soha nem számított a felnőtt szórakozás, illetve a magas kultúra részének. Mintegy két éve azonban a hazai piac is ébredezni kezdett.   Gyerekkönyvek közé … Tovább »