„Választási csalásokról írt a zsidó és a nem-zsidó sajtó, s a BZSH
részéről nem érkezett a vádakra érdemi cáfolat (…) A választások során
két, azonos dátummal ellátott, de jelentős különbségeket tartalmazó
választási szabályzat forgott közkézen. Ki tudja melyik választási
szabályzat a hiteles? (…) Mi volt az oka a temetőben és a Chevrán egy
időben megtartott rendőrségi házkutatásnak?”

Szerencse, hogy a kormánypárt mellett az ellenzék egy része is nem
létező ellenségek elleni hadakozással van elfoglalva. A Jobbik megint
fontosnak érezte a zsidókártyát kidobni az ülésterem asztalára, amire
Dúró Dóra még gyorsan rá is tett egy lapáttal.

A nőket ábrázoló plakátok száma megfogyatkozott az izraeli főváros
utcáin. Egyes helyeken külön járdára irányítják a nőket, a buszokon és
több egészségügyi intézményben is bekövetkezett a nők szegregációja.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Franciaországban újra kiéleződött az iszlám és a szabad
véleménynyilvánítás közötti sok vihart kavaró konfliktus, miután szerdán
eddig ismeretlen tettesek robbantásos támadást követtek el egy
szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.

A népi írók mai megítélése a zsidóság körében nem más, mint az, hogy a
népiek „antiszemiták” voltak. A népi oldalon, illetve ott, ahol a népi
hagyaték hagyományként maradt fenn, a zsidósággal kapcsolatos erős
bizalmatlanság érhető tetten, mégpedig abban, hogy a zsidóság vagy a
vele azonosított kozmopolita liberálisok mennyire opponálták a népiek,
tágabb értelemben véve a magyar nemzet problémáit…

Miután hétfőn felvették a Palesztin Hatóságot az ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) tagjai közé az izraeli
kormány bejelentette, hogy 2 ezer lakás építésére ad engedélyt
Jeruzsálemben és azokon a területeken, amelyek feltehetően izraeli
fennhatóság alatt maradnak a békeszerződés megkötését követően is. 

Az iszlámon gúnyolódik a szatirikus baloldali magazin – Leégett a szerkesztőség

Kívül-belül megújult épületben, átalakított állandó kiállítással várja
szerdától a látogatókat a Bécsi Zsidó Múzeum. Az első időszaki kiállítás
a hollywoodi filmgyártás és a zsidóság kapcsolatát mutatja be.

Kívül-belül megújult épületben, átalakított állandó kiállítással várja
szerdától a látogatókat a Bécsi Zsidó Múzeum. Az első időszaki kiállítás
a hollywoodi filmgyártás és a zsidóság kapcsolatát mutatja be.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről,
igazságról – a Katona József Színház Tadeusz Slobodzianek A mi
osztályunk című darabját mutatja be pénteken a Kamrában.

A Der Standard című osztrák napilapban Paul Lendvai írt a végtörlesztés bevezetésére adott ausztriai reakciókról.
 

Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai
Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s “amennyiben nem kér
bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra” –
fogalmazott Halász János államtitkár az Országgyűlésben egy
interpellációra adott válaszában.A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte a
kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író
Kossuth-díjának megvonását.

Balázs József fideszes képviselő szerint már nem számít ügynek az a
júliusban kikerült felvétel, amely szerint pénzek megvonásával
fenyegette meg a később Gyöngyöspata polgármesterévé választott jobbikos
jelöltet. Közel másfél hónapos csend után szólalt meg Balázs, aki az
[origo]-nak elmondta, hogy a pártvezetéssel is beszélt az ügyéről, de
azt nem árulta el, hogy mit mondtak neki.

A zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól Vinnai András Lefitymálva
című darabja, amelyet szeptember 24-én mutat be a Gólem Színház a Sanyi
és Aranka Színházban. Borgula András rendezővel zsidó és nemzsidó
színházról, közhelyekről és abszurditásról beszélgettünk.

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

Idén is a Civil Sziget az egyik legnépszerűbb nappali helyszín a
fesztiválon. Annyira sokszínű és változatos, hogy szinte reménytelen
vállalkozásnak tűnik felfedezni. Mégis tettem erre egy kísérletet.
Kölcsönöztem élő könyvet, teszteltem a pénzügyi ismereteimet,
beszélgettem a családon belüli erőszakról; megtudtam, hogy lelki oka is
lehet az allergiának és részt vettem egy zsidó szombat-köszöntésen is.

Az MSZP és az LMP nem tud haszonra szert tenni a Fidesz
támogatottságának tavaly novembere óta tartó lassú, de folyamatos
erodálódásából, amelynek során közel egymillió szavazót veszített. A
szocialisták olyan mértékű hitelvesztést szenvedtek el, hogy azt a
Fidesz teljesítménye sem tudja feledtetni, az LMP-nek pedig a
beágyazottsága hiányzik. A Jobbik viszont duzzad az önbizalomtól.

Van-e, lehet-e tanulsága egy ilyen borzalmas mészárlásnak? Meg lehet-e
kísérelni észérvekkel magyarázni a megmagyarázhatatlant, az
érthetetlent? Lehet-e, érdemes-e racionális okokat keresni e mögött az
irracionális, tébolyító tett mögött, vagy be kell látnunk, el kell
fogadnunk, hogy őrültek ellen nincs védelem?