Kívül-belül megújult épületben, átalakított állandó kiállítással várja
szerdától a látogatókat a Bécsi Zsidó Múzeum. Az első időszaki kiállítás
a hollywoodi filmgyártás és a zsidóság kapcsolatát mutatja be.

Kívül-belül megújult épületben, átalakított állandó kiállítással várja
szerdától a látogatókat a Bécsi Zsidó Múzeum. Az első időszaki kiállítás
a hollywoodi filmgyártás és a zsidóság kapcsolatát mutatja be.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Megrázó elbeszélés az egyéni és közös bűnről, a felelősségről,
igazságról – a Katona József Színház Tadeusz Slobodzianek A mi
osztályunk című darabját mutatja be pénteken a Kamrában.

A Der Standard című osztrák napilapban Paul Lendvai írt a végtörlesztés bevezetésére adott ausztriai reakciókról.
 

Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai
Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s “amennyiben nem kér
bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra” –
fogalmazott Halász János államtitkár az Országgyűlésben egy
interpellációra adott válaszában.A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte a
kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író
Kossuth-díjának megvonását.

Balázs József fideszes képviselő szerint már nem számít ügynek az a
júliusban kikerült felvétel, amely szerint pénzek megvonásával
fenyegette meg a később Gyöngyöspata polgármesterévé választott jobbikos
jelöltet. Közel másfél hónapos csend után szólalt meg Balázs, aki az
[origo]-nak elmondta, hogy a pártvezetéssel is beszélt az ügyéről, de
azt nem árulta el, hogy mit mondtak neki.

A zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól Vinnai András Lefitymálva
című darabja, amelyet szeptember 24-én mutat be a Gólem Színház a Sanyi
és Aranka Színházban. Borgula András rendezővel zsidó és nemzsidó
színházról, közhelyekről és abszurditásról beszélgettünk.

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

Idén is a Civil Sziget az egyik legnépszerűbb nappali helyszín a
fesztiválon. Annyira sokszínű és változatos, hogy szinte reménytelen
vállalkozásnak tűnik felfedezni. Mégis tettem erre egy kísérletet.
Kölcsönöztem élő könyvet, teszteltem a pénzügyi ismereteimet,
beszélgettem a családon belüli erőszakról; megtudtam, hogy lelki oka is
lehet az allergiának és részt vettem egy zsidó szombat-köszöntésen is.

Az MSZP és az LMP nem tud haszonra szert tenni a Fidesz
támogatottságának tavaly novembere óta tartó lassú, de folyamatos
erodálódásából, amelynek során közel egymillió szavazót veszített. A
szocialisták olyan mértékű hitelvesztést szenvedtek el, hogy azt a
Fidesz teljesítménye sem tudja feledtetni, az LMP-nek pedig a
beágyazottsága hiányzik. A Jobbik viszont duzzad az önbizalomtól.

Van-e, lehet-e tanulsága egy ilyen borzalmas mészárlásnak? Meg lehet-e
kísérelni észérvekkel magyarázni a megmagyarázhatatlant, az
érthetetlent? Lehet-e, érdemes-e racionális okokat keresni e mögött az
irracionális, tébolyító tett mögött, vagy be kell látnunk, el kell
fogadnunk, hogy őrültek ellen nincs védelem? 

Hérosztratosz annak az epheszoszi embernek a neve volt, aki i. e. 356-ban felgyújtotta az akkori világ egyik csodálatos építményét, Artemisz templomát. Híres akart lenni, ez volt barbár tettének indítéka. Célját elérte, neve fennmaradt: a destruktív rombolás szimbólumává vált.

Történelmi tartozását akarta rendezni az osztrák főváros, amikor
kiharcolta, hogy otthont adhasson a Makkabiádának nevezett zsidó
sportrendezvénynek.

Vége a “pintéri arroganciának”?
“A Jobbik Gyöngyöspatán legyőzte a Fideszt”

“Botrányt okoztak a gázai segélyflotta békeaktivistái. Az amerikai
résztvevők hazájuk nagykövetsége előtt akartak tüntetni, de amikor nem
engedték őket közelebb, akkor rátámadtak a görög rendőrökre”: idén is
készül “áttörni” az izraeli tengerzárat a Gázai-övezet partjainál az
úgynevezett Szabadság Flottilla. Eddig keveset lehetett tudni a
hajóhadat szervezőkről – egy, a héten megjelent elemzés azonban
árnyaltabb megvilágításba helyezi a csoportot. 

Egy Lenhardt Balázs nevű jobbikos képviselő újabb alkalmat talált a zsidózásra az MTK futballcsapatának ürügyén. A parlamentben elhangzott méltatlan szavakra a sportklub szurkolói szervezetei az alábbi levélben reagáltak, melyet elküldtek a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének is.

Sand könyve nem csak Izraelben váltott ki heves reakciókat. Ezek
csillapodásának kivárására vezethető vissza a megkésett német kiadás,
mint visszafogott, óvatos reakció.
 

“Ne merj mosolyogni, zsidó fattyú” – elítélik-e Képírót?
Képíró Sándor egykori csendőr-százados “újnyilas barátai” hasonló
módszert alkalmaznak, mint vészkorszakbeli elődeik: hőbörgéseikkel és
izomzatukkal próbálják megfélemlíteni a csendes többséget. Mindezt a
Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében. Ha a II. világháború
során elkövetett háborús és népellenes bűncselekmények miatt folyó
perben felmentő ítélet születik, hősként ünnepelhetik a 97 éves
vádlottat, ha elmarasztalják, újabb ürügy adódik a vérszagú zsidózás
folytatására. 

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.