Összesen 113 találat (1 - 20) : Randolph L. Braham.
Amikor a jeruzsálemi Templomban Antiokhosz Epiphanész oltárt emelt Zeusznak, és a szentélybe helyezte a „pusztító utálatosságot” (שקוץ משמם – sikuc mesomém) (Dán 11,31), a falak sértetlenek maradtak, de a szent emlékezet jelentése megszűnt. A Szentek szentje, amely addig … Tovább »
Az emlékezet önkéntes őrzői – Ari Tóth Miller.
Hol élsz?
New York közelében, a Hudson folyó partján lévő kisvárosban, Peekskillben.
Mikor kerültél Amerikába és ott hogyan alakult a pályád?
1956-ban születtem Budapesten, közvetlenül a forradalom után.1984-ben … Tovább »
“A magyar holokauszt kutatása hosszú múltra tekint vissza: már a háború alatti és közvetlen utáni években többen gyűjtöttek bizonyítékokat, dokumentumokat, amelyek alapján megírták a zsidóüldözés egy-egy fejezetét. Ezek az írások ma fontos másodlagos forrásoknak számítanak, … Tovább »
Történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeum, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok összeállításánál és kiállítások szervezésénél. … Tovább »
A magyar holokauszt-túlélők tapasztalatai
Aranka Siegal (szül. Meizlik) a magyar származású, de Amerikában élő írónő Grace in the Wilderness című visszaemlékezésében így írja le a pillanatot, amikor a belseni táborban felszabadulása után először hallott a lehetőségről, … Tovább »
1945. január 12-én az esztelen vérszomj 44 nő és 40 férfi életének vetett véget Budapesten, a szovjet csapatok által akkorra már körbezárt fővárosban. A tömeggyilkosságnak ma egy emléktábla állít mementót a Maros utca 16. szám alatt. Az elkövetők közül nem mindenki bűnhődött … Tovább »
A január 17-én bemutatásra kerülő új tanulmánykötet szerkesztői bevezetőjét közöljük az alábbiakban. A bemutatóra mindenkit várnak a kötet közreműködői.
A holokausztkutatók máig vitatkoznak arról, hogy mikor kezdődött a magyar holokauszt? 1920-ban, a numerus claususszal, … Tovább »
A Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára 2022. október 19-20-án rendezte meg A magyar holokausztkutatás legújabb eredményei című konferenciát. A kétnapos, harminc előadó részvételével zajló rendezvényt a holokausztkutatás egyik legmeghatározóbb alakjának számító Randolph … Tovább »
Felfoghatatlan, irracionális. Ezzel a két szóval indokolta Gyáni Gábor történész professzor, hogy ő maga miért nem lett holokauszt kutató. Miközben az erről írt tudományos munkák legtöbbjét maga is nagyon jól ismeri, fontosnak tartotta ezt a distinkciót megtenni június 2-án, a kiadó, … Tovább »
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.
Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.
Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »
„Ami elmúlt, még nem a múlté”
(Elias Canetti)
Székesfehérváron él és dolgozik a város zsidó múltjának kutatója, az emlékezet egyik őrzője. Történész, művészettörténész, muzeológus, számos társadalmi egyesület alapítója, tagja, önkéntese.
Könyvíró, … Tovább »
Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához című könyve éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1947-ben jelent meg.
A Park Kiadó által ismét közreadott kötet beharangozójában írják:
A magyarországi holokausztot követő években feldolgozási … Tovább »
1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Életének 76. évében, súlyos betegségben elhunyt Hernádi Miklós, író, szociológus, műfordító, publicista, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapító tagja, a Szombat első főszerkesztője 1989-1992 között.
Hernádi Miklós dolgozott az Élet és Irodalom, a Valóság munkatársaként. … Tovább »
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez
2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »
Új tudományos kutatóműhely indulna a Mazsihisz égisze alatt.
Furcsa módon a kormánypárti Magyar Hírlap számolt be elsőként a Randolph L. Braham Intézet tervezett megalakulásáról. A Mazsihisz vezetése által elképzelt, még csak víziókban létező intézmény – a Kibicnek … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »