A Harmadik Birodalom egyik legfontosabb propagandafilmjét, a Jud Süsst a Gede testvérek jóvoltából csütörtöktől vasárnapig többször levetítették egy Hegedűs Gyula utcai pincében.
 

Hatvannégy évvel ezelőtt, 1944. július 4-én 4228 zsidó származású magyar embert hurcoltak el Szombathelyről, indítottak útnak vasúti vagonokba zsúfolva Auschwitzba és más haláltáborokba, hogy megöljék őket.
 
 

Fiala János tizenhárom évesen, teljesen véletlenül szerzett tudomást önnön zsidóságáról. Az ismert műsorvezető-szerkesztő a társadalom jövőjét illetően nem optimista. Magáról azt állítja: „Én vagyok az egyik legjobb műsorkészítő, ha nem a legjobb.”
 
 

Melyik az egyetlen hely ma Budapesten, ahol a szélsőjobboldali üvöltözők – köztéren – számottevő civil ellenállásba ütköznek, ahol a miniszterelnök nem ordításra hanem tapsra számíthat? Ez bizony az Újlipótváros, ahol a napokban kétszer néztek farkasszemet a fenyítő expedícióra érkező szélsőjobb hívei és az ellenükben felvonult antifasiszták.  Már a legutóbbi népszavazás idején is az egész országban egyedül itt múlta felül a nemek száma az igenekét néhány választókörzetben.
 

Melyik az a hely ma Budapesten, ahol a szélsőjobboldali üvöltözők – köztéren – számottevő civil ellenállásba ütköznek, ahol a miniszterelnök nem ordításra, hanem tapsra számíthat? Ez bizony az Újlipótváros, ahol április második hetében kétszer néztek farkasszemet a fenyítő … Tovább »

„A Fidesznek el kell döntenie, hogy Szabó vagy Lezsák pártja-e” Forrás: HVG 2008. április 13. / Szegő Péter Több ezer ember vett részt azon az antináci tüntetésen, amelyet magánemberek szerveztek péntek délutánra az újlipótvárosi Hollán Ernő utcába. Közben a Tomcat néven … Tovább »

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

2008. március / Petri Lukács Ádám Miért nem jó seft csinálni finom boltot nekünk? Olyat, ahol ízléses helyiségben tiszta pultokról kínálják kedves és figyelmes eladók a jó portékát? Olyat, mint a bécsi Grabenen a Meinl, de legalább olyat, mint a Budagyöngyén a sajtos-sonkás, … Tovább »

Az Újlipótváros kicsit olyan nekem, mint egy város a városban. Bár várfallal nincs körbevéve, még az is észreveszi, hogy elhagyta a városrész területét, aki először jár ott. Egy pici város, ahol piros trolibusz közlekedik, és a megállók vaníliaillatúak a sok cukrászdától.

Újlipótvárost … Tovább »

Interjú Fónagy Jánossal 2007. december / Szegő Péter A fővárosi Fidesz-szervezet nyáron megválasztott elnöke szerint Gyurcsány Ferenc kampánybeszédet tartott Auschwitzban. Az Orbán-kormány egykori közlekedési és vízügyi minisztere, aki az Osztrák Megbékélési Alapban és a Mazsöknél … Tovább »

Öt sír nyomában a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájában Forrás: Népszabadság 2007. november 25. / Csapody Tamás Sokkal bonyolultabbnak ígérkezett a kutatás. Előzetesen azt gondoltam, hogy úgy lesz, mint ahogy Borban, Cservenkán, Jabukán, Szentkirályszabadján vagy … Tovább »

A német könyvkereskedők évente odaítélt békedíját (Friedenspreis des deutschen Buchhandels) idén – a díj története során először – egy történésznek, a Prágában született, a Vészkorszakot Franciaországban átvészelt Saul Friedländernek ítélte a szervezet. Az október … Tovább »

Forrás: Népszabadság Online 2007. október 13. 1944. október 15. A Magyar Rádió 13 órakor közreadta Horthy Miklós kormányzó kiáltványát, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kér, mivel Németország a háborút elvesztette, szövetségesi kötelezettségeit pedig sorra, rendre … Tovább »

2007. augusztus 8. / Seres László Az elmúlt hónapokban a parlament, a kormány, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az OVB, a rendőrség és a Fidesz számos esetben igen sokat tett azért, hogy véletlenül se legyen bizalmunk a szabadság intézményei iránt – marad tehát az … Tovább »

2007. július 5. Üldöztetés-embermentés-újrakezdés címmel a holokauszt emlékének szentelt két tanácskozás előadásaiból jelent meg kötet; A Raoul Wallenberg-kutatás új irányai és A koncentrációs táborok emlékezete című idei konferenciák anyagából készült kiadványt csütörtökön … Tovább »

2007. június 22. Az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke és Gyertyánfy Péter főigazgató az idén második alkalommal kiosztott Artisjus Irodalmi Nagydíj és Irodalmi díjak kitüntetettjeit június 22-én mutatta be a nagyközönségnek az ARTISJUS létrejöttének 100. évét … Tovább »

Roskó Gábor / 2007 május Robert Graves saját önéletrajzát első világháborús katonaéveire redukálta. A saját életrajzom a Ráday utca hétről, pontosabban annak légópincéjéről szól. Az ostrom alatt még valami kincset is elástak ott, és soha senki nem találta meg. A pincében … Tovább »

Március 1-én, a Király utcai Sirályban a konzervatív, vallásos zsidó ifjúsági szervezet, a Marom vitaestet rendezett, a fenti címmel. A vitaest előzménye az volt, hogy az Amerikai Konzervatív Mozgalom rabbigyűlése 2006. december 6-i döntést hozott, melynek értelmében a homoszexuális kapcsolatok bizonyos formái megengedhetők.

Egy kötetben, azaz egyszerre olvasni egy életmű összegyűjtött verseit valahogyan mindig regényszerű, városszerű élmény. Regényszerű, hiszen olyan, mint egy indigóra másolt önéletrajz. Az Útérintő esetében az időbeli fesztáv, az első vers és az utolsó darab születése között majdnem hatvan évet fog össze. Már az elképesztő, hogy ekkora idő így kézbevehető, hát még az, hogy Gergely Ágnes költészete micsoda mítikus és konkrét idősíkokat hidal át, szertefutó rendezettségével.Egymás után olvasva a maga idejében külön-külön szerkesztett, és kiadott verseskönyveket, tendenciákat, elmozduló, valahonnan valamerre tartó irányokat vélünk felfedezni.
 
 

„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.