Összesen 46 találat (1 - 20) : Rózsa Judit.
Az első nyolcadikos osztályfőnöki óra végén Erika néni, el ne felejtse már, valami cédulákat szedett elő egy borítékból. Hogy tessék, a városunkban élő egykori partizánok, itt a név és cím, minden őrsvezetőnek ad egyet; és akkor a feladat: kikérdezni őket, a nagy idők tanúit, … Tovább »
Az első nyolcadikos osztályfőnöki óra végén Erika néni, el ne felejtse már, valami cédulákat szedett elő egy borítékból. Hogy tessék, a városunkban élő egykori partizánok, itt a név és cím, minden őrsvezetőnek ad egyet; és akkor a feladat: kikérdezni őket, a nagy idők tanúit, … Tovább »
Szeptember 8-án a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) programjához kapcsolódó francia nyelvű szentmise keretében hangzott el először Pejtsik Péter Budapest Klezmer Miséje.
A Magyar Állami Operaház zenekarát, a … Tovább »
Bródy János, barátainak, rajongóinak Tini, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró, zeneszerző, az Illés, majd a Fonográf együttes tagja ma, április 5-én ünnepli 75. születésnapját.
Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász, egykori munkaszolgálatos … Tovább »
Az utóbbi hónapokban sok kritikát kaptam a gyerekkoromról szóló cikkem* miatt azoktól, akik szerint nem megfelelő hangnemben írtam anyai nagymamámról. Nemcsak az ő kedvükért, hanem azért is, mert érdeklődöm a gyökereim iránt, álljon itt a története. Azt mesélem el, amit szüleimtől, … Tovább »
Aztán eldönti, hogy józan érdeklődést mutat nevenincs ismerőse iránt. Ha mértéktartóan, szűkre szabott időbe szorítva is, de hajlandóságot mutat a vele való beszélgetésre. Pláne, ha ő fizeti a vendéglátást, nevet fel, miközben kifejti álláspontját a pszichológusának – … Tovább »
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »
Pontosan 110 éve született és 40 éve ment el a József Attila-díjas költő, Vihar Béla, aki az igazságosság szolgálatában alkotott élete végéig.
Vihar Béla A Korsó és a Kő című új verseskötete, mely halála előtt egy évvel, 1977-ben írt verseit tartalmazza, 2018 Ünnepi … Tovább »
A zsidó feministákat is tömörítő mozgalom követelése: „A cél, hogy a nő többet ne az alacsonyabb-rendűség bélyegével homlokán jöjjön a világra”.
A két háború közötti időszak különös érdeklődésre tarthat számon azon történészek között, akiket érdekel a … Tovább »
A Gólem Színház szerzőpárosa, Borgula András és Németh Virág írt és rendezett egy „zsidó teleregényt”, afféle komikus szappanoperát.
A társulat kiapadhatatlan kísérletezőkedve most ebben a színpadra hangolt folytatásos sitcom-ban mutatkozik meg, hisz a sorozat egyszerre … Tovább »
December 27-én, hanuka alkalmából, a Bethlen téri zsinagógában rendezett ünnepségen, jótékonysági koncert keretében adta át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület idei díjait. Polgár Judit világ- és olimpiai bajnok nemzetközi sakkmester a Brüll Alfréd a Magyar Zsidó Sportért díjat … Tovább »
A hanukia formai fejlődése
A hanuka poszt-biblikus ünnep, azaz nem szerepel a Tanakh egyik könyvében sem. Mégis, mind a Makabeusok, mind Judit könyve, melyek a hanuka történeteit mesélik el, széles körben ismertek. Tartalmilag sokkal ismertebbek, mint a zarándokünnepek tekercsei, … Tovább »
A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.
Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »
A 60 éves Fehér László három kiállítása
Egy szövevényes és lejárató kampánytól sem mentes, másfél éve tartó ügy végére kerülhet pont januárban, amelynek következményeként az Arany Alkony Idősek Otthona Olajág néven működik tovább. A névváltozatás is mutatja: tulajdonos- és üzemeltetőváltás is történik.
Az … Tovább »
BAGDAD, KAIRÓ, ALGÍR, TUNISZ: EXODUS ELŐTT ÉS UTÁN
– AVAGY LEHET-E EGY ZSIDÓ ARAB?
A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.
Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető 2011. február 27-ig.
Az Esőember mindenekelőtt a szeretetről szól. Hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos vállalkozó, aki a körülötte élőket hasznuk szerint illeszti üzleti tervei és kitűzött céljai közé. Mindez még akkor sem változik meg, amikor apja meghal – sokkal inkább megrázza a tény, hogy nem ő az örökös.