Összesen 1,288 találat (1201 - 1220) : Polgár Lea.
NEW YORK: BEOLVADÁS NYOM NÉLKÜL? Haim Hesszler, a Szochnut szovjet bevándorlási ügyekkel foglalkozó hivatalnoka szerint az elmúlt hét évben a volt Szovjetunió utódállamaiból Amerikába kivándorolt mintegy félmillió zsidó 90 százaléka minden kapcsolatot feladott a zsidó közösséggel … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Az első száz év: sorsközösség, együttműködés, eltávolodás
Már a XIX. század folyamán említhetünk néhány olyan lépést, amelyek a későbbiekben zsidók és feketék kölcsönös közeledéséhez – aztán eltávolodásához – vezettek. A rabszolga-felszabadítások idején a … Tovább »
Nem egy, nem kettő, nem három…
Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt otthon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »
Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, melyben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »
Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról
Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangomban tettem fel az agg mesternek az első kérdésemet, nevezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »
Zsidó öntudatra ébredésemhez a történelem iránti érdeklődésem adta a kezdő lökést.
Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megörökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az angolok ír vicceivel, a németek keletfríz történeteivel és a magyaroknak a rátóti tótokról szóló meséivel. … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám
Névmagyarosítás
Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámosabban. Ezt mutatja a következő hivatalos kimutatás. 1891-ben 722 névmagyarosítás … Tovább »
Izrael lakossága közel az öt és fél millióhoz!
Az idei első felmérés szerint az ország állampolgárai között 4,43 millió a zsidó (81,1 százalék), 777 ezer a mohamedán (14,2 százalék), 161 ezer a keresztény (3 százalék),
92 ezer a druz (1,4 százalék).
Az elmúlt évben … Tovább »
Marhafartő
Kint ültünk, a teraszon. Éjfélre már kicsit lehűlt a levegő, de ennek arányában fogyott a seprőpálinka, a gulyás és a vörösbor is. Beszélgettünk. A kutya már végignyalt mindenkit, szuszogó subaszőnyegként az asztal alá rogyott, s csak néha horkantott egyet. … Tovább »
Rossz idők járnak a cionizmusra. Pedig Herzl Tivadar sokat támadott műremeke épp mostanában kezdett elfogadottá válni jobb nemzetközi körökben is: a hosszú évtizedeken át tartó ENSZ-rágalmak után ma már az arab államok vezetői is képesek köpködés nélkül kiejteni e szót, … Tovább »
„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)
A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »
AZ AMERIKAI Anti Defamation League (az egyik legnagyobb, antiszemitizmus ellen küzdő zsidó polgárjogi szervezet) vezetőjének Abraham Foxmannak állítása szerint a lengyel katolikus egyház több tízezer embertől tagadta meg a jogot, hogy a rá vonatkozó egyházi anyakönyvi iratokba betekintsen. … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
A kihívás már nem az antiszemitizmus, hanem az asszimiláció
Az ötmilliónyira becsült amerikai zsidóság 3000 zsinagógát tart fönn, és különböző’ céllal létrehozott országos szervezeteinek száma 300 (rabbi-, kántor- és tanáregyesületek, nőszövetségek, amelyekből gyakran … Tovább »
II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hallgatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »