Izraeli hírek

Hírek

ÉPÜL A „FAL” Az izraeli kormány döntése nyomán megkezdődött egy 350 kilométer hosszú biztonsági ke­rítés építése. A kerítés nagyjából az 1967-es határok mentén húzódik, Izrael és a Jordán nyugati partja kö­zött, noha helyenként bekanyarodik a Nyugati Part területére, hogy a ha­tárhoz közel eső zsidó településeket is védje. Az elektromos érzékelők­kel, kamerákkal felszerelt kerítés a palesztin terroristák beszivárgását hivatott megakadályozni. Hasonló védőmű választja el Izraeltől a Gá­zai övezetet, valamint Libanont, amelyek sikeresen tartják vissza a terroristákat. Az izraeli kormány ille­tékesei hangsúlyozták, hogy nem politikai határok kijelölése, hanem polgárainak védelme a cél. Az épít­kezés megkezdését ugyanis, az arab világban és nyugaton egyaránt so­kan bírálták.

BOJKOTT, BOJKOTT Brit kutatók egy csoportja petíciót fogalmazott, melyben arra szólítják föl tudóstársaikat szerte a világon, hogy bojkottálják izraeli kollégái­kat, az izraeli tudományos rendezvényeket, és az izraeli tudományos életet általá­ban. A kirekesztő lépést az izraeliek „palesztinellenes” politikájával indokolták. A felhívást több százan írták alá Izlandtól Görögországig – csakúgy, mint a bojkot­tot elutasító ellenpetíciót. – Miért kellene az izraeli tudósokat bojkottálni, amikor túlnyomó többségük baloldali és a békefolyamat elkötelezett támogatója? – kér­dik az ellenzők. És vajon kínai vagy iraki kutatókat bojkottál a nemzetközi tudo­mányos élet, hazájuk elnyomó politikája miatt? A tudománynak az együttműkö­dést, nem az elzárkózást kell szolgálnia – érvel a többség, anélkül, hogy néven nevezné a felhívás kirekesztő jellegét. A bojkott-felhívás a jelenlegi légkörben egy­általán nem meglepő: az új intifáda kitörése óta Európa szerte egymást érik az Iz­rael kirekesztését célzó civil kezdeményezések. „Jó példával” maga az Európa Par­lament jár elöl, mely egy (nem kötelező erejű) határozatában a zsidó állammal kö­tött egyes megállapodások felmondására szólította föl az EU végrehajtó szerveit. Mivel pedig utóbbiak nem reagáltak kedvezően, mintegy harminc francia cég ön­álló akcióba kezdett, és az izraeli termékek bojkottjára szólított fel. Nincs új a nap alatt: Dániában és Norvégiában a szakszervezetek (!) már több ízben látványos ak­ciókkal gátolták meg, hogy izraeli termékeket szállítsanak a helyi piacokra.

KONGRESSZUSI SEGÉLY

Az amerikai kongresszus júliusban 200 millió dolláros kiegészítő se­gélyt hagyott jóvá Izrael számára. A képviselőház 397-32, a szenátus 92-7 arányban szavazta meg a ha­tározatot. Az Egyesült Államok kongresszusában túlnyomó több­ségben vannak az Izraelt támogató honatyák és honanyák, üdvös el­lensúlyt képezve így az inkább pa­lesztin párti nemzetközi közvéle­ménnyel szemben.

NÖVEKVŐ ANTISZEMITIZMUS KANADÁBAN A kanadai B’nai B’rith szervezet emberjogi osztálya, az Emberjogi Liga nemrégiben adta ki a „Je­lentés az antiszemita cselekményekről Kanadában” nevű riportját. Eszerint ez év első hat hónapjában 197 ilyen incidens történt, míg 2001-ben össze­sen 286. Ha az előző öt évet vesszük figyelembe, a növekedés 35%-os. To­rontóban 2002. első félévében 96 antiszemita cselekmény történt, míg 2001-ben összesen 116; Montrealban idén eddig 49, míg tavaly az egész év során 78. Ruth Klein, a Liga elnöke kijelentette, hogy az incidensek csak tükrözik „a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali propagandában egyre na­gyobb mértékben használt agresszív képeket és fogalmakat. Ezek a csopor­tok nemcsak az ősi antiszemita kliséket, de az arab szélsőségesek propagan­dáját is terjesztik. Ez a propaganda – mint ahogy a Jelentés is mutatja – át­hatja az egész társadalmat.”

A KNESZET ELFOGADTA AZ ADÓREFORMOT Az izraeli kormány­nak, több sikertelen próbálkozás után július elején sikerült a Kneszettel elfo­gadtatnia új reformtervezetét, amely azt a célt szolgálja, hogy a munkaválla­lók terheit csökkentse, miközben a tő­kejövedelmeket az eddiginél nagyobb mértékben adóztatja meg.

Ugyanakkor – a két éve tartó háborús­kodás következményeként – a tervezet komoly megszorításokat is tartalmaz szociális téren: csökkenti a fiataloknak járó juttatásokat, a gyereküket egyedül nevelők adókedvezményét, és sokkal szigorúbb kritériumokat alkalmaz a munkanélküli járadék odaítélésekor. Ugyanakkor a munkavállalóknak továb­bi állami kedvezményeket juttat, ami jól mutatja az Intifáda gazdasági következ­ményeit enyhítő törvény kettős arcát. A reformcsomag első intézkedéseit 2003 januárjában fogják bevezetni.

JACQUES CHIRAC ÉS AZ AMERIKAI ZSIDÓK „Az ameri­kai zsidók izraeli utasításra kam­pányt folytatnak Franciaország el­len” – fakadt ki az ingerült francia elnök Simon Pereszszel folytatott tárgyalásai során – jelentette a Haarec. Chirac dühét az váltotta ki, hogy az amerikai zsidó szervezetek rendre kritizálják Franciaországot az ott zajló antiszemita incidensek miatt. Az atrocitások elkövetői túl­nyomó többségükben a volt francia gyarmatokról bevándorolt arabok (és gyerekeik), akik a palesztinok­kal szolidárisak, és az ottani sérel­meket torolják meg a francia zsidó­kon. A tavaly elkövetett sok száz in­cidenst – mely az utcai inzultustól egészen a zsinagóga-gyújtogatásig terjed – a francia zsidó közösség pontosan regisztrálta. A francia ha­tóságokat pedig azzal vádolták, hogy az atrocitásokat nem kezelik súlyuknak megfelelően. Ezeket a szemrehányásokat számos ameri­kai zsidó szervezet is megfogal­mazta, de az amerikai kongresszus és a német kormány részéről is el­hangzottak. „Maga az állítás a régi antiszemita sztereotípiát ismétli a zsidó világ-összeesküvésről” – jelentette ki Jack Rosen, az Ameri­can Jewish Congress elnöke. „Az állítás abszurd, sértő és már-már az antiszemitizmussal határos – fogal­mazott Abraham Foxman, az egyik legismertebb zsidó jogvédő szervezet, az Anti Defamation League elnöke. – Azt mondtuk, hogy Franciaországban antiszemitizmus van, nem azt, hogy Franciaország antiszemita ország.”