Összesen 1,148 találat (1001 - 1020) : Polgár Lea.
Az intifáda hétköznapjai
A magyar sajtóban jószerével alig látott napvilágot bármiféle riport az immár három hónapja tartó palesztin erőszakhullámról. Alább az izraeli angol nyelvű sajtóból átvett részletekkel próbáljuk meg pótolni a hiányt.
A Templomhegy mártírjai
„Barak … Tovább »
Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)
Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallásban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael teljesen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »
Ruth R. Wisse
A liberalizmus a zsidókért és a zsidók ellen I. rész
A zsidók úgy kötődnek a liberalizmushoz, ahogyan a franciák a borhoz: természetesnek tekintik. Megesik, hogy egy-egy francia politikus, akit gyomorfekély kínoz, vagy lekötelezettje a tejtermelőknek, azzal döbbenti … Tovább »
Prés alatt
„Izrael mellett több és bátor kiállást akarunk”
Az itt közölt jelentések ugyanabból a „Jubilálók” fedőnevű, négy dossziét tartalmazó vizsgálati anyagból származnak, mint a tavaly novemberi számunkban közölt szemelvények. A különböző utalások még legalább … Tovább »
Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon
Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »
Hírek
ÚJ ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI KÖZPONT MOSZKVÁBAN Szeptember 18-án hivatalosan is megnyílt az új moszkvai zsidó közösségi központ. Az avatáson megjelent Vlagyimir Putyin orosz államfő is. Az új központ az 1926-ban épült Marina Roscsa zsinagóga romjain épült fel, ugyanis a zsidó … Tovább »
A zsidóság a tankönyvek tükrében
Előző számunkban közölt cikkünk második, befejező részében azt tekintjük át, miként mutatják be a zsidóságot, annak történetét a Csehországban és Szlovákiában kiadott tankönyvek.
Csehország
A németek kiverésétől a kommunizmus … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*
Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fejezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határjelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »
Prés alatt
Berlini jelentés ’76
Sorozatunk alábbi darabjában dr. Seifert Gézáné, a MIOK korabeli főtitkára 1976. november 15-én keltezett jelentését olvashatják, amelyet az Európai Zsidó Közösségek tanácskozásán részt vett magyarországi delegáció tagjaként írt … Tovább »
Bányai László
A posztcionizmus gyökereiről
Izrael – nem saját jószántából – az elmúlt ötven évben öt nagyobb háborút vívott meg arab szomszédaival. Bár a zsidó állam 1979-ben békeszerződést irt alá Egyiptommal, amiért visszaadta a teljes Sínai-félszigetet, a viszony … Tovább »
Gereben Ágnes
Gettók és lágerek a Szovjetunióban
A Szovjetunió lerohanása utáni első szadista tömeggyilkosságokat követően a náci megszállók a legkisebb részletekig szabályozták a településeken rendeletileg létrehozott gettók életét. Ez a helyzet minden tragikuma ellenére … Tovább »
Kárpótlási fejlemények
Alvó biztosítások
Február 16-án tartott sajtótájékoztatót Budapesten a „Holocaustkorszak Biztosítási Igényeinek nemzetközi Bizottsága” (ICHEIC) nevű szervezet alelnöke, Geoffrey Fitchew, aki bejelentette a nevezett szervezet negyvenegy országot … Tovább »
Seres László
Az akarat diadala
Avagy: féljünk-e Haidertől?
Jobb már az elején világosan beszélni: nem, Jörg Haidertől és az Osztrák Szabadságpárt kormányzati részvételétől zsidó szemszögből nem kell félni. Nem antiszemita párt került hatalomra Bécsben, hanem egy … Tovább »
Hírek
ORTODOX NEM A DOHÁNYZÁSRA Magyarországon a Közintézményekben néhány hónapja tilos a dohányzás, illetve csak a kijelölt helyiségekben szabad rágyújtani. Az amerikai centrista (Amerikában így nevezik a modem ortodoxiát) Ortodox Rabbitanács internetes website-ján még … Tovább »
Szabó Miklós
A magyar zsidóság és a kommunista mozgalom viszonya 1945 után a magyar filmekben*
A zsidóságot a radikális baloldali mozgalmakhoz a Dreyfuss-per hozta közel. A civilizált nyugati világban a francia forradalmat követő társadalmi felszabadulás része volt a zsidóság … Tovább »
A Szövetség Fiai Magyarországon
A B’nai B’rith budapesti páholyának elmúlt tíz éve
I.
A B’nai B’ríth (héber nyelven: a Szövetség Fiai) ma az egyik legbefolyásosabb nemzetközi zsidó szervezet. Az ős-B’nai B’rith 1843-ban alakult az Egyesült Államokban. Tizenkét New York-i … Tovább »
Emlékműország
Fehéroroszországból a hazatérők megkönnyebbülten sóhajtanak fel, hogy szerencsésen túléltek egy időutazást. Az időutazás Fehéroroszországgal kapcsolatban azonban nem pontos, hiszen az idő itt sem állt meg, illetve nehéz lenne azokat a pontokat meghatározni, … Tovább »
A „zsidókérdés” 1914-ben
Vámbéry Ármin és Szabó Dezső
A századforduló utáni szellemi felbuzdulás jelentős fóruma a Huszadik Század című folyóirat volt. Története, miképpen csúszott át eredetileg konzervatív kézből Jászi Oszkár fórumává, meghaladja még a jelenlegi … Tovább »
Nagy András
Sorsok és színpadok
A „Zsidó sorsok magyar színpadon”
című konferencia elé
Kováts Adél mászik a falon, nem is mászik, inkább lebeg, odatapad, átfordul, zuhan, megáll, ügyessége szinte akrobatikus – majd leereszkedik, enged a gravitációnak, de csak egy kissé, … Tovább »
Részletek az auschwitzi magyar pavilon új, Ihász István által összeállított forgatókönyvéből
„Nemzeti kultúránk zsidó komponensei jelentősen hozzájárultak a mindenkori Magyarország sokszínű arculatához. A legyilkolt zsidók magyarok voltak, vallásukat tekintve sokuk keresztény. … Tovább »