Összesen 1,006 találat (941 - 960) : Polgár György.
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
Nacionalizmus és antiszemitizmus Octavian Goga rémuralma idején
Európa 1938 tavaszán: Hitler hadai eltiporják Ausztria függetlenségét, Darányi Kálmán kormánya lázas sietséggel igyekszik tető alá hozni a magyarországi első zsidótörvényt.
Romániában azokban a hónapokban Octavian … Tovább »
Gonda László könyve,* mely tavaly, az őszi ünnepek előtt jelent meg, a napi sajtóban kedvező fogadtatásra talált. Közölt róla ismertetést folyóiratunk is (Domán István, Szombat no. 9, 1992. nov., p. 43). Annak idején, a könyv megjelenésekor, a sajtótájékoztató bevezetéseként … Tovább »
A társadalmi berendezkedés átalakításának szinte mindenki által helyeselt intézkedése az iskolai tankönyvek kicserélése. Napjainkban különösen a humán ismereteket adó tankönyvek furcsán festenek: teli vannak áthúzásokkal, beragasztott lapokkal; kiegészítő jegyzetekből tanulnak … Tovább »
1993. március 14-e van, csendes vasárnap este a Majna menti Frankfurtban. Talán már Budapesten is csend van, bizonyára véget ért a Demokratikus Charta tüntetése, ahol, gondolom, a hagyományok szerint Konrád György volt az egyik fő szónok. Az itteni televízió-állomások hírmagazinjai … Tovább »
Konrád György esszéi
In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra.
Mégis, … Tovább »
Polgári illemszabályok örömmel írják elő látogatások alsó és felső határait. Azok a polgári illemszabályok elsősorban, melyeket többször és véglegesen tett feleslegessé, nevetségessé vagy éppen elviselhetetlenül anakronisztikussá az elmúlt félévszázad hogy azután afféle … Tovább »
Bárdos Pál interjúja Konrád Györggyel
Írókat faggatok a családdal kapcsolatos gondolataikról, írók a családban és gyarló magyarsággal fogalmazva a család az íróban. Te hogy kerültél föltehetően kakukktojásnak a családodba? Másfelől, a családod, fölmenők, élettársak, … Tovább »
Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt
Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »
A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?
Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »
Riadót fújtak a cionizmus jelentkezésekor…
Helyszín: Budapest, dátum: 1945. június. Az „előjáték” március végi keletű. Jó két hónapja csupán, hogy kinyíltak a pesti gettó kapui, a hadműveletek még az ország területén folytak, amikor március 25-én napvilágot látott … Tovább »
(Előzetes közlemény)
Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport a közeljövőben jelenteti meg az ismert történész, Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium című könyvét (Hungária Judaica, 2. kötet). A vaskos mű elsőként ad kimerítő’ tájékoztatást a magyarországi levéltárak … Tovább »
1956, avagy a gomböntő halála
1992 októberi, 1956-os melléklettel megjelent számunk komoly visszhangjára utalt a termet betöltő érdeklődés is, a témáról rendezett Szombat Szalon estén. Négy jeles filosz Forintos György, Könczöl Csaba, Ungváry Rudolf, valamint Ember Mária fejtette … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Fazekas M. László: Nyers realizmus, túlzott líraiság
Jólesz László: Egy ablak szélesre tárul
Szántó T. Gábor: Szirtek és zátonyok között
Prieger Zsolt: Izrael színei
Szegő György: Megbékéléseink
J. Sz.: Koncert a Vigadóban
Róbert Péter: Zsidók … Tovább »
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
Lehet együtt?
A zsidó közéletben járatlan olvasónak talán érthetetlen, hogy minek a felcímbeli kérdőjel, hiszen számára az a természetes, hogy a Magyarországi zsidó szervezetek feladataik szerint egymástól elkülönülve ugyan, de testvéri szolidaritással tartsanak össze. Az … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
A nemzetiségi-ügy dokumentumai
Amióta a zsidóság ősi földjének elhagyására kényszerült és diaszpórában él, folyik a vita, nép-e vagy csak vallás, s mióta fennáll Izrael állama, vajon a világ többi részén élő zsidók a zsidó néphez tartoznak-e, s ha igen, önálló nemzetiségként … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
(Konrád György: Az újjászületés melankóliája. Pátria Nyomda, 1991. 347 old., 220 Ft.)
„Ötvenkét éves regény- és esszéíró. Állampolgársága és anyanyelve magyar: Vallása zsidó.” (7.old.) – mutatkozik be szerényen a szerző kötetnyitó írása első három mondatában, … Tovább »