Nehéz az ingatlantól búcsút venni – Október 24-én tartott kuratóriumi ülést a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány.
Notice: Undefined index: name in /home/u772282362/domains/szombat.org/public_html/wp-content/mu-plugins/my-plugins/widget-areas.php on line 45
Nehéz az ingatlantól búcsút venni
Október 24-én tartott kuratóriumi ülést a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány
A kuratóriumban több személyi változás is történt, mióta ez év március 21-én Vályi György személyében új titkárt választottak. Az elmúlt fél évben lemondott kurátori tisztjéről Szeszlér Tibor, a B’nai B’ríth delegáltja, aki úgy vélte: a Mazsök nem hatékony és nem az Alapító Okiratban lefektetett célokat szolgálja. (Levelét a Szombat ez év októberi számában közöltük – a szerk.) Ugyancsak lemondott posztjáról a pályáztatásért felelős Szenes Iván (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) és a pénzügyeket felügyelő Weisz Péter (Mazsihisz), akiknek feladatait Kardi Judit (Cionista Szövetség) és Korányi László (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) vették át.
Az októberi ülésen több, még márciusban felmerült kérdésben sikerült megegyeznie a tagoknak, így a zsidó szervezeteknek nyújtandó anyagi támogatás ügyében is, ami a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek egymillió, a Cionista Szövetségnek kétmillió, a B’nai B’rith-nek félmillió, a Zsidó Ifjúsági Szövetségnek egymillió, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének kétmillió, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságának egymillió forintot jelent – már amennyiben elszámolnak a korábban kapott összegekkel. Szintén fél évvel ezelőtt merült fel a hatvan év alatti holocaust-túlélők kárpótlása, akik között most egymillió-háromszázezer forint szétosztásáról döntöttek. Egy másik, most meghozott határozat értelmében a Mazsök nem fizeti ki az elnyert pénzt azon, 2001 előtt jóváhagyott pályázatok esetében, ahol a pályázók nem végezték el a vállalt feladatot vagy adósak maradtak az eddigi elszámolással. A kuratórium ezen kívül, inkább csak formalitásként, jóváhagyta a 2002. évi költségvetést és módosította a titkárnak járó prémiumról szóló tervezetet.
Az érthetőség kedvéért azonban tekintsünk vissza a márciusi eseményekre, az új titkár megválasztásának körülményeire és az azt megelőző vitákra is. Vályi György, akit még jogelődje, Sebes Gábor vett maga mellé, a maximális pontszámot érte el azon a pályázaton, melyet először három, majd második alkalommal két országos napilapban hirdettek meg. Megválasztásakor a jelenlévő kurátorok szinte mindegyike bizalmat szavazott neki. Fizetését havi 450. 000 forintban állapították meg, ami megegyezik azzal, amit elődje is kapott, csupán az inflációhoz igazították. Ezen túl javasolták még a felsőfokú nyelvvizsgával járó tizenöt százalékos nyelvpótlékot, valamint négyhavi fizetésnek megfelelő prémiumot is. A kurátorok közül többen túl magasnak találták ezt az összeget, noha a pályázók közül Vályi igényelte a legalacsonyabb fizetést. Mivel a nyelvvizsga pályázati követelmény volt, a nyelvpótlék jogosultságában is kételkedtek, Korányi László a prémiumot illetően kétségeinek adott hangot, szerinte ugyanis a konkrét cél nélkül megígért prémiumot valójában nem más, mint „pofapénz”. Megoldásként azt ajánlotta, hogy jutalmat csak előre meghatározott célok elérése, például az ingatlanokból származó haszon megszabott mértékű emelése esetén adjanak. Javaslatát a kuratórium tagjai októberi ülésükön elfogadták.
Az ingatlanok hasznosítása minden bizonnyal sok fejtörést okoz majd Vályinak, aki maga sem látott esélyt e téren a haszon gyors növelésére. (Ennek elmaradása volt márciusban Sebes Gábor leváltásának egyik fő indoka.) A legtöbb ingatlan, állapota miatt kiadhatatlanná vált, felújításukra nincs pénz. Bérlőket pedig amúgy is nehéz szerezni a számtalan új irodaházat kínáló piacon. Azokban az ingatlanokban, melyek jelenleg is ki vannak adva, (ilyen a Mária utcai épület egy része vagy a badacsonyi ingatlan), a bérlők magukra vállalták a felújítás költségeit, amelyet azután „lelakhatnak”. Ez a konstrukció nem volna olyan rossz, ám a Tüköry utcában lévő megüresedett épület esetében a komolyan érdeklődő Miniszterelnöki Hivatal még a szükséges felújítás költségeit is túlságosan magasnak tartotta. Hasonló a helyzet a Bajza utcában is, ahol harmincmillió forintot kéne áldozni arra, hogy az érdeklődők bérbe vegyék az ingatlant. Amióta az állampolgári biztosok hivatala elköltözött a Reviczky utcából, az a ház is üresen áll, de természetesen az őrzésre, a fűtésre és a mostani állapot fenntartására fordított összegek tetemesek.
Ezeket az ingatlanokat a Közalapítvány alakulásakor kapta az államtól, így – mint egy határozat ki is mondja – az eladott ingatlanokból származó hasznot csak a meglévők rekonstrukciójára, újabbak vásárlására lehet fordítani, vagy állampapírokba lehet fektetni. Ennek ellenére senki nem akar megválni tőlük, noha – mint Korányi László elmondta – egyik sem kötődik a zsidósághoz, hiszen nem visszakapott, hanem adományozott épületekről van szó. Az eladás kérdésének fölvetését általában hosszas huzavona követi, majd a kuratórium határozatképtelenné válik az épp távozók miatt. Ez alkalommal mégis több határozatot sikerült hozni ez ügyben: a korábban értékesített Orgona utcai ingatlant a 220 milliós limitált ár helyett 241 millióért sikerült eladni, ám a tizennyolc százalékos vállalkozási nyereségadó némileg csökkenti ezt az összeget. Korányi László éppen ezért kezdeményezte, hogy a Mazsök egyedi elbírálás alá essen. A legutóbbi ülésen több javaslat is felvetődött az Orgona utcai ingatlanból származó, jelenleg értékpapírokban lévő pénz felhasználására: az egyik a Kossuth mozi megvásárlása volt, amit ezután az Intercom venne bérbe tíz évre. Az épület azonban túl drága, az Intercom évi harmincmilliós bérleti díja pedig túl alacsonynak bizonyult, a javaslatot tehát elvetették. A Tüköry és Bajza utcai épületek bérbeadáshoz szükséges renoválás előkészítésével Vályi Györgyöt bízták meg, az utóbbi iránt ugyanis a Kisebbségi Hivatal érdeklődött. Komolyabb nyereséget termelő épület csupán egy van: a Várban működő Burg Hotel.
Visszatérve néhány mondat erejéig a márciusi ülésre, érdemes megjegyezni, hogy az Szmsz (szervezeti és működési szabályzat) és az ügyrend módosítására tett javaslatokkal megpróbálták tisztázni azokat a pontokat, melyek alapot adtak Sebes Gábor menesztéséhez. Ám a titkár utazásokkal járó kötelezettségeit és nyilatkozattétellel kapcsolatos jogait nem sikerült rendezni. Az az elképzelés, mely szerint sajtótájékoztatót csak a kuratórium élén állók tarthatnak, gyakorlati kérdésekben viszont a titkár is nyilatkozhat, nem segít a helyzeten, a felelősség megállapítása vitás kérdésekben ugyanis továbbra is nehézségekbe ütközne.
A gyakoribb ülésezésről szóló márciusi javaslat pedig továbbra is javaslat maradt.
Cs. M.
Címkék:2002-12