”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

Hatodszorra rendezett vetélkedőt a Raoul Wallenberg Egyesület a holokauszt témakörében

A múltunkra büszkék lehetünk, a jövőnket építsük együtt!

Csütörtök este Ács Tamást, korábbi helyettes államtitkárt választották a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökévé. A jelölt a második fordulóban néhány szavazattal előzte meg Zoltai Gusztáv volt sofőrjét, az Élet Menete Alapítvány kurátorát, Bandi Lászlót. Kunos Pétert döntő fölénnyel erősítették meg ügyvezetői tisztségében.

Furcsálkodást, értetlenséget vagy elutasítást váltott ki Ilan Mor, izraeli nagykövet minapi fellépése

Március 19-én 17:30-kor a hivatalos megnyitóbeszédekkel vette kezdetét Debrecenben az Apolló Moziban a Debrecen Város önkormányzata, Izrael állam budapesti nagykövetsége és a Debreceni Zsidó Hitközség által közösen szervezett négy napos program, az I. Izraeli Filmnapok.

Az életünket kitöltő szakadatlan evésről és szűnni nem akaró éhségről szól a Gólem Színház interaktív tájelőadása, a Szakácskönyv a túlélésért, amely Czingel Szilvia azonos című könyve alapján került színpadra. Élettörténet és receptgyűjtemény – a holokauszt e különös és hátborzongató lelete – elevenedik meg a Kőleves Vendéglő emeletén, amely az előadás idejére Hédi néni nappalijává formálódott. Borgula András és Németh Virág az eredeti történetet – esszenciális módon – összesűrítette.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Interjúalanyunk pályájának íve a kommunizmus ifjúkori elfogadásától az újbaloldaliságon át a demokratikus ellenzék peremvidékén való tudós buzgólkodásig, majd pedig a marxizmusból való végső kiábrándulásig vezetett. Vajda ma a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője. Írt könyvet Husserlről, Heideggerről, a fasizmusról, a szocializmusról, a posztmodernről és Oroszországról. Ám most nem műveiről, hanem az identitásáról, zsidóságáról s az azt meghatározó alapélményekről faggatta őt munkatársunk. (Aki, már most szólunk, egyben unokahúga is: ezért a tegeződés.) – írja a Magyar Narancs.

A német állam 53.806 euróval támogatja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár „Szétszóratva Európában – magyar zsidók a német koncentrációs táborokban” című kutatási projektjét. 
Két nappal Angela Merkel történelmi jelentőségű látogatását követően, erről állapodott … Tovább »

A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy “nemzetünkből nem veszik ki az életerő” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott megemlékezésen. Az alábbiakban az elhangzott beszédet közöljük.

 Történelem, politika, sajtó, irodalom (1993–2013)

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Bíró-Balogh Tamás legutóbb megjelent, Kosztolányi Dezső életrajzának nem túl fényes fejezeteivel foglalkozó könyve, a Mint aki a sínek közé esett című kötet nem kevés meghökkentést kiváltó írásaival, leleplezéseivel is felhívja magára a figyelmet. A Kosztolányi-életrajz hiányzó darabjairól, Kosztolányi antiszemitizmusáról, s a Radnóti Miklós-hagyaték sorsáról is beszélgetett a Prae.hu a könyv szerzőjével.     

„Lárva arcú embereket látok” – Makranczi Zalán színész

Mindenről egyenesen megmondja a véleményét: az autista vagy zseni Herzl Tivadarról, a struccpolitizáló színházról, a rafinált zsidózásról és temetetlen halottainkról.

A Spinoza Ház alapító-tulajdonosa, Sándor … Tovább »

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

Szegeden – ahogy ez számos magyar zsidó közösségben történt – a deportálásból vagy munkaszolgálatból visszatért zsidók maguk állítottak emlékművet elpusztított testvéreiknek.

Rendhagyó kiállítás nyílt a Klauzál téren

Péntek délután avatták fel az ETLE BTK második világháborús emlékművét a Trefort Kertben az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, … Tovább »

Barátságos beszélgetések és több milliárd forintos állami támogatás – mára ez jellemzi a Mazsihisz és a kormány kapcsolatát. A zsidó szervezet szinte az egész évet végigharcolta a kormánnyal, és bár az emlékmű ennek ellenére ott áll a Szabadság téren, a szervezet elnöke mégis sikeresnek tartja a küzdelmüket. Heisler András szerint a Mazsihisz mára megkerülhetetetlenné vált, csak egyes zsidó vezetők hataloméhésége mérgezi a békés együttélést. Zoltairól továbbra is meg van a véleménye, de most sokkal jobban idegesíti Schwezoff Dávid. Interjú Heisler Andrással.