Rózsi csirkegulyásából jól belaktam, s utána még egy púpozott tányér diós metéltet is megettem. – Ezt a tésztát szabad enni a húsos leves után? – kérdeztem Rózsit, aki jót kacagott a félelmemen.

– Na úgy látom érik a vetés…De palacsintát például nem csinálhattam … Tovább »

Látott Ön már Életfát[1]? Hogy mi az? Ez mára sokaknak, kétségtelenül magyarázatra szorul. Az Életfa ( עץ חיים) itt, a Tóratekercs pergamenjét tartó két fából készült rudat jelöli. A Tórát így is szokták nevezni. A Tóra tanulás intézményei, gyakran vették és veszik … Tovább »

Unatkoztam, a zsidó fiúk mellett én minden gond nélkül játszhattam, beszélgethettem a környező udvarok nemzsidó gyerekeivel. Ott is idegen voltam, Weinberg rokon voltom, pestiségem, de legfőképp zsidóságom okán.

-Akkor ebédig játszom a Nyulak fiúkkal…Hányra kell jönni … Tovább »

Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »

Zsidókként és keresztényekként mindent meg kell tennünk, ami emberileg csak lehetséges, hogy véget érjen a háború, s hogy a béke ösvényén járjunk – olvasható abban a levélben, amelyet Ferenc pápa írt a jelenleg Vatikánvárosban ülésező Zsidó Világkongresszus (World Jewish … Tovább »

A könyv címében idézett kérdést az óvónő teszi fel ingerült hangon, újra és újra a gyermek Rubin Eszternek, aki nem hajlandó hozzányúlni a számára visszataszító óvodai koszthoz. Amilyen nyomasztó a gyerekkori élmény, olyan ínycsiklandó a könyvben felvonuló ételek sora – … Tovább »

A konyhába visszatérve sokáig hallgattunk. Rózsi gyorsan befejezte a zöldségtisztítást, az előző este előkészített libaaprólékot egy nagy fazékba rakta. Láttam rajta, hogy szomorú.

Szerettem volna kiszabadulni ebből a csöndből, ebből a bizonytalanságot, fájdalmat árasztó … Tovább »

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum “Jó lesz a bólesz” című kiállítása november végén bezár. A zsidó gasztronómia témáját körüljáró bemutató egyedi a maga nemében: egyszerre ad művelődéstörténeti áttekintést a magyarországi zsidó szakácskönyvekről, szerzőikről, … Tovább »

Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.

A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »

A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében.

Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. A kötethez írt előszavának első részét tegnap közöltük, alább a második részt olvashatják. 

Ahhoz, hogy a Másság … Tovább »

Különösen magas, 28,4 százalékos részvételi arányt mértek kedden délig az izraeli parlamenti választásokon, utoljára 1999-ben volt nagyobb a szavazási kedv ugyanebben az időszakban – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az Izraeli Központi Választási … Tovább »

Az alábbiakban egy részletet olvashatnak Yossi Klein Halevi izraeli újságíró, író, kutató Like Dreamers[1] („Mint az álmodók”) című könyvéből. A dokumentumregény azoknak az ejtőernyősöknek az életútját követi nyomon, akik 1967-ben, a Hatnapos háború során elfoglalták Jeruzsálem … Tovább »

Joggal mondhatjuk Fried Ilona Egy város keresi önmagát című kötetéről szólva, hogy általa a tartalom megtalálta a hozzá illő formát. A Trieszt, 1860-1954 alcímű munka ugyanis mintha egyszerre akarna helytörténet, bédekker és irodalomtörténet lenni.

És ez így van rendjén. … Tovább »

– Eszter, Eszter, figyelsz te egyáltalán? – állt meg előttem Edit néni a következő hétfőn.

Összerezzentem a hangjától, és homályos tekintettel ránéztem.

– A fogalmazásod, megcsináltad? – kérdezte.

Lapozni kezdtem a füzetemben, és elhadartam, amit a balladákról … Tovább »

Szántó T. Gábor új kötetében mely a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Scolar Kiadó gondozásában, esszéit és tanulmányait adja közre a modern zsidó irodalom létformáiról.

Részletet közlünk a kötetből, melyet a szerző, lapunk főszerkesztője a Könyvfesztiválon … Tovább »

Háromezer háromszáz évvel ezelőtti, Izraelben, és talán az egész világon az eddigi legkorábbi ópiumhasználat nyomaira bukkantak az ország középső részén, a Jehud városnál folytatott ásatásokon izraeli régészek.

Ezt- jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, … Tovább »

“Ridegség, gyűlölet, gonoszság várja őket.”

A lágerek felszabadítása után a hazatérésre váró foglyok számára furcsa átmeneti állapot jött létre, ami eleinte sok szempontból legalább annyira jelentette a régi élet folytatását, mint egy újnak a kezdetét. A deportáltak … Tovább »

Milan Richter 1948-ban született Pozsonyban [Bratislava]; költő, drámaíró, műfordító, publicista, szerkesztő, könyvkiadó, diplomata; Dénesden [Dunajská Lužná] él. A Nemzeti Irodalmi Centrum (Národné literárne centrum) munkatársa volt évekig, majd több írószövetség, illetve … Tovább »

A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje. 

Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.

Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »

Társas érintkezés, szerelem és szexualitás a háború utáni zsidó hontalan táborokban

A zsidó hontalan táborok létrejötte

Németország 1945. május 8-án Berlinben feltétel nélkül kapitulált a szövetséges katonai erők előtt. A legyőzött hitleri államot (beleértve természetesen … Tovább »