Visky András Kitelepítés c. könyve lélegzetelállító mű lágertapasztalatról és az ember szabadságáról. A szerzővel beszélgettünk.

A Kitelepítés több mint lágerregény és autofikció. Versszerű prózája 822 szakaszból álló, többszólamú dialógus vagy monológ. Voltak … Tovább »

Kint tűz a nap, és a barátnőm ott fekszik lent a fűben meztelenül. Június huszonegyedike van, az év leghosszabb napja. Az emberek megbámulják, akik elmennek a kérónk mellett,

egyik-másik még ürügyet is talál, hogy megálljon – mondjuk, be kell kötnie a fűzőjét, vagy szarba … Tovább »

Egy semmiből faragott férfit szeretett. Ha csak pár órát töltött el nélküle, már elképesztően hiányzott neki, ült a csupa beton meg polietilén irodában, és rá gondolt.

S minden alkalommal, ahányszor vizet forralt a kávéhoz a földszinti irodában, ott fürösztötte a gőzben … Tovább »

Bán Zsófiával beszélget Ayhan Gökhan

Dél-Amerikában született, magyarul ír. Az ELTE Amerikanisztika tanszékének docense, jelentős könyvek szerzője. Elég, ha csak az  Amikor még csak az állatok éltek, vagy a legutóbb megjelent, Turul és dínó címűket említjük. Markáns … Tovább »

Bán Zsófiával beszélget Ayhan Gökhan.

Debora Vogel lengyel zsidó írót kortársával és „levelezésükön keresztül” megélt szerelmével, Bruno Schulzcal egy időben, 1942-ben gyilkolták meg a lembergi gettóban.

 Csonka kötete Schulz életművének értelmezéséhez is elengedhetetlen. Ebből közlünk részleteket, … Tovább »

Hivatalosan még ki nem hirdetett eredmények szerint a BZSH közgyűlése szavazott Tordai Péter elnök és Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató személyéről, akik kölcsönösen egymás eltávolításárt szerették volna elérni. 

Eszerint a jelenlévő küldöttek közül Tordai Péter … Tovább »

Abbázia, Fiume, Trieszt… A Monarchia diszkrét bája

Gadó János: A Síp utcai Kádár-rendszer
Mi volt a baj Feldmájer Péterrel? A baj az volt, hogy lassan önálló arculatot öltött. Noha Zoltai machiavellista hatalomgyakorlását tudomásul vette és nem bolygatta, lassan fölépített egy saját imázst. Hűségesen és becsülettel teljesítette … Tovább »

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből

Míg a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlésén Heisler András, volt Mazsihisz-elnök és Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetőben történt visszaélések miatt, a Mazsihisz küldöttgyűlésén a rabbikar tagjai tiltakoztak a vezetőség magatartása … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

2011. JÚNIUSI SZÁM

Gadó János: A maradék maradéka
Határtalan (Deák Andrea)
Novák Attila Kárpátalja: a zsidó népi rezervoár
Reichard Piroska, a meggyilkolt királyleány (Németh Ványi Klári)
Hersi bácsi meséi (Deák Andrea, Gadó János)
Két zsinagóga – 280 embernek … Tovább »

Gadó János: Tettesek és vagy / áldozatok – Romák a honi közbeszédben
A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, … Tovább »

A Gólem Színház idén februárban mutatta be A trükk című darabját, amelyet Etgar Keret népszerű izraeli író rövid írásaiból készítettek. A volt Szindbád moziból kialakított Kinóban Borgula András mintegy egy órás kamarakabarét rendezett.

Az előadás során két jó … Tovább »

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »

Azon az éjszakán, amikor az ördög eljött, hogy elrabolja tőle a tehetségét, nem ellenkezett, nem jajgatott, nem csinált cirkuszt.

– Az ígéret szép szó – mondta, és megkínálta az ördögöt egy Mozart csokigolyóval meg egy pohár limonádéval. – Kellemes volt, finom volt, csodás … Tovább »

Negyven évvel ezelőtt a világ megváltozott. A föllázadt diákok Berkeleytől Párizsig, Mexikótól Varsóig 1968-ban az utcára mentek, hogy tiltakozzanak minden ellen – a belülről fölépített vagy kívülről rájuk kényszerített diktatúráktól kezdve, a háborún át, amiben nem akartak … Tovább »

“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”

2008 MÁJUSI SZÁM

Gadó János: Újlipótvárosi csaták
„Nagyon elszántak voltunk” – Interjú Schramm Péterrel (Novák Attila)
Párhuzamos életrajzok – Riport két izraeli veteránról (Szegô Péter)
Smuel Joszef Agnon: A jel
Európa alszik” – Interjú Yuval Steinitz-cel, … Tovább »