Több magyar filmben is központi téma a ridegség. Nem kevésbé fagyos a fogadtatásuk. Pedig lehetne ez másképp is.

A keresztények nagy része nem tud együttérezni a holokauszttal, de az izraeliták sem tudnak azonosulni Trianon tragédiájával – ez a történész diagnózisa.

A Magyar Nemzeti Filmalap Döntőbizottsága 200 millió forint gyártási támogatást szavazott meg a Salamon király legendáját feldolgozó egészestés animációs filmnek.

Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi

A 2014. június 12-15 között Holokauszt – 70 címmel megrendezett konferencia a rendező szervek, valamint a résztvevők által egyértelműen megfogalmazott legfőbb célja volt, hogy az idei Holokauszt Emlékév ne csak a megemlékezések éve legyen, hanem szolgáljon alapjául egy olyan komplex, a zsidóság jövőjét megalapozó kezdeményezésnek, mely hosszútávon biztosítja a zsidóság fennmaradását. A résztvevő közösségek ezen szellemiség jegyében a találkozó végén, több, jövőbe mutató és a térség zsidó közösségeinek jövőjét építő feladatokat és célokat határoztak meg, az alábbiak szerint.

A Herczeg család története[1]

Csaknem harminc határon túli és mintegy negyven hazai zsidó hitközség képviselőinek részvételével kezdődött meg a debreceni hitközség és határon túli testvérhitközségei 15. nemzetközi konferenciája csütörtökön a Debreceni Egyetemen.

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

A kissé provokatív cím miatt fontos leszögezni az elején, hogy ez a bejegyzés nem a trianoni békszerződésről szól, sokkal inkább a magyar állam azt megelőző széthullásáról.

Mint amikor egy ezeréves tölgyfát elfűrészelnek derékban, úgy pattant ki számtalan “sarj-állam” … Tovább »

A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

Izraelről már a kétezres évek közepén is úgy tartották, hogy amióta megfékezte a hiperinflációt, egészen kivételes fejlődési pályát futott be.

Negyven másodperces videofelvételt találtak a francia nyomozók a brüsszeli zsidó múzeumnál elkövetett merénylet francia gyanúsítottjánál, amelyen a férfi a lövöldözésről beszél, és az ahhoz használt fegyvereket mutatja be – mondta egy vasárnapi sajtótájékoztatón a párizsi … Tovább »

Miután szó szerint lefordítottuk neki angolra a Csúnya, gonosz bácsikat (az eredeti cím Big Bad Wolves), és korrekt magyarsággal kiejtette a film honi címét, az izraeli rendező egy vicces sztorit osztott meg régi, furcsa humorú barátnőjéről, aki egy észtországi közönségtalálkozó után “dagadt csirkéknek” nevezte a jelenlévőket. Így indult a beszélgetés… Navot Papushado társdirektora és jó barátja, Aharon Keshales nélkül jött Budapestre, hogy népszerűsítse fekete komédiáját, amelybe tavaly beleszeretett Tarantino.

Két pesti nő az izraeli hadseregben

A zsidók és a fürdőkultúra

„Mindannyian tudjuk, hogy mit jelentenek a deportálások”

Eddig nem ismert részleteket is mesél kilépésének körülményeiről Szegedi Csanád EP-képviselő, aki azt követően hagyta el a Jobbikot, hogy kiderült: anyai ágon zsidó származású. A Jobbik arculatváltása szerinte nem jelent tartalmi változást. Azt, hogy a szélsőjobboldali párt tovább erősödött a 2014-es parlamenti választáson, elsősorban a Fidesz stratégiájával magyarázza.

Budapest – Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész legújabb kötete a Szent István Könyvhétre jelent meg. Az emlékirat betekintést enged a keresztyén hit hitelességének lehetőségébe egy olyan korban, amikor embereket ideológiai alapon gyilkoltak meg.

Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.