Én még emlékszem, amikor Mark Spitz híres posztere tinédzser lányok szobáinak falát díszítette,

Olyasvalaki ügynöki múltja tárult fel, akinek szakmai és emberi nagysága megkérdőjelezhetetlennek tűnt.

– Az ismert pszichiáter kollégáiról, sőt betegeiről is jelentett.
– Goldschmidt Dénes lelepleződését döbbent hallgatással fogadja a szakma.

Pszichoterápiás … Tovább »

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

A nyugati országokban élő iszlámisták egyszemélyes terrorsejtként léphetnek működésbe.

avagy dióhéjban a zsidókról, Tórájukról és a hamisítványoktól való viszolygásukról

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

 Részlet Ari Shavit: Hazám, az ígéret földje c. könyvéből

A látványos bemutatóra az Izraeli-magyar innovációs nap keretében, a budapesti Graphisoft parkban került sor.

Sávuot a Tóraadás ünnepe. Szokás ilyenkor éjjel fennmaradni, tanulni, emlékezve és ellensúlyozva, hogy őseink a Tóraadás éjszakáján, mi tagadás, nem voltak felkészülve az eseményre, és elaludtak. A zsinagógai hagyományos ünnepköszöntő mellett több helyen is tartanak éjszakai … Tovább »

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »

Konferencia a magyar zsidó tudomány aranykoráról

2012 tavaszán a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség színeiben voltam küldetésen Erecben: nagyrészt a Tamar-Netzer Olami reform ifjúsági hálózat éves, Jeruzsálemben megrendezett dzsemboriján mondogattam a magamét, de három napon át egy Lotán nevű kibucban éldegéltem.

Ma 18.30-tól a Szombat Filmklub keretében A rend őre című filmet vetítjük az Odeon-Lloyd moziban, előtte 17.30-tól Nógrádi György Közel-Kelet és biztonságpolitikus szakértővel beszélgetünk a Közel-Keletről. Alább írásunk a filmről, melynek rendezőjével holnap közlünk interjút.

Marcona, kigyúrt férfi masszírozza szülés előtt álló feleségének vádliját, majd kollégáinak panaszkodik a kerti partin, hogy régóta nem fekhetett le vele.
Míg az izmos rendőr (Yiftach Klein) feleségéhez nyúl, gyengédség hatja át mozdulatait. Amikor a szombatköszöntő összejövetelen … Tovább »

Tiltakoznak a rabbik, szerintük a vallásszabadság korlátozását jelenti a
kóser vágás tilalma Hollandiában. A lengyel főrabbi emlékeztet: a
schitát utoljára a nácik tiltották be Európában.

Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt – így értékelte több
kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A
kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető
fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány
„diplomáciai cunamiként” csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe
akkreditált európai diplomata.

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

  Shlomo Sand: Hogyan alkották meg a zsidó népet? Kairosz kiadó, 2010. Nagy vihart kavaró könyv jelent meg Izraelben 2008-ban, melyet nemsokára követett az angol, majd idén a magyar fordítás. A zsidó nép és Izrael legitimitását kétségbevonó mű nálunk a Kairosz kiadó gondozásában … Tovább »

1. ÉBERSÉGEK

Ötven éven át a nyugati zsidókat óvta a nácizmus pajzsa. Hitler – ahogy azt Bernanos1 írta – valóban szégyenbe hozta az antiszemitizmust.
Azt hittük, ez a szégyen végleges. Ám talán csak átmeneti volt. Azt hittük, végleg a miénk, de most visszatekintve úgy tûnik, … Tovább »

Erőszakba születünk, abban nevelkedünk, nem kell meglepődni, ha egész társadalmunkat az erőszak működteti, állítja Michael Haneke A fehér szalag című Aranypálma-díjas filmjében, és vitatkozni sem lehet vele. Haneke mesét mond az első világháború előtti időkről, hogy magyarázatot adjon a 20. századra.