Bródy Sándor öntudatosan, mégis szerényen, némi ironikus kicsinyítéssel vallotta magát magyar írónak. Egri születésére és zsidó származására azonban kifejezetten büszke volt. A családi eredet vállalását természetesnek tartotta, elvárta másoktól is.

Amikor Dóczi Lajos … Tovább »

Dubb László Majdnem csodák című könyve válaszkeresés. Olyan kérdésekre, ami ma már (sajnos) sok embert nem érdekel. A válaszkísérletek ennek ellenére jókedvre derítik azokat, akik szeretik az enyhén groteszk hangulatú – szórakoztató-fantasztikus – rövid prózát, amely különben … Tovább »

Márkus Dezső és az izraelita felekezet törvényesen bevetté nyilvánítása

[…]

A zsidó vallás törvényesen bevetté nyilvánításának előmozdításában a kongresszusi alapon álló zsidóság erőfeszítései is szerepet játszottak. […] Az 1890-es évek elején felgyorsuló … Tovább »

1952 szeptemberében meglepő helyről kapott segítségkérő-levelet Stöckler Lajos (1897-1960), a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség akkori elnöke. Ennek feladója nem volt más, mint az egykori testőr altábornagy Lázár Károly (1890-1968) felesége. … Tovább »

1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »

Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

A megjelenítés kísérletei igen sokfélék lehetnek, a traumatikus eseményeket közvetlenül átélők személyes tanúságtételétől, … Tovább »

Zeneszerző, zongorakísérő, filmek, színdarabok, tévé- és rádiójátékok zenéjének szerzője, némafilmek zenei kísérője. Darvas Szilárdnak, a kiváló humoristának, kabarészerzőnek és konferansziénak az ifjabbik fia. Nemrég ünnepeltük apja születésnek századik évfordulóját. Testvérével, Lászlóval együtt apjuk számos írásának ihletői.

Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
 

Novák Attila: A Mazsihisz-rendszer válsága
A Mazsihisz leépülési folyamata nem most indult meg. A nemzedékek romlása az elmúlt évtizedekben folyamatos volt, a zsidók szélesebb közösségével már régen elvesztette a kapcsolatát, ezért komoly felelősség terheli. A zsidó értelmiségieket … Tovább »

Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak. 

Mi hozhat változást, izgalmas fordulatot napjaink irodalmában? Például a kisebbségi nézőpontok és valamiféle új személyesség. Ezekre összpontosít a Szépírók őszi fesztiválja október 17-18-án a Petőfi Múzeumban.