Mi hozhat változást, izgalmas fordulatot napjaink irodalmában? Például a kisebbségi nézőpontok és valamiféle új személyesség. Ezekre összpontosít a Szépírók őszi fesztiválja október 17-18-án a Petőfi Múzeumban.
 

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »

2007. augusztus 27. Bűn és rejtély az irodalomban címmel rendezi meg a Petőfi Irodalmi Múzeum a Budapest Transzfer 2007 keretében Nemzetközi Irodalmi Fesztiválját szeptember 19. és 23. között, ahol a májusban meghirdetett Philip Marlowe Magyarországon című kriminovella-pályázat eredményhirdetésére … Tovább »

Novák Attila: Egy választás anatómiája
Gadó János: Új kormányok a kerítés két oldalán
Szegő Péter: „Nem vagyok magyar. Nem vagyok szlovák. Nem vagyok zsidó”
Vértes István: Olvasóink írják
Szellemileg is „félzsidó” úton próbálunk maradni
Csáki Márton: „Zsidó blogger … Tovább »

A kommunizmus áldozatainak emlékére
Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Áldozat és áldozat között nincsen különbség: a totalitárius rendszer törvénytelenül kivégzettjei, bebörtönzöttei mindegyikének kijár az emlékezés és a gyász, miként a vészkorszak áldozatainak … Tovább »

Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom

definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jel­lemző örök … Tovább »

Amit eddig nem írtak megKönyvespolc

(Junger Ervin: Bartók és a zsidó diaszpóra. MTA Judaisztikai Intézet, 1997. 292 oldal, 677 forint)
Igen sok könyvet olvashattunk már Bar­tók Béláról. Megismerhettük őt úgy, ahogyan mások látják, és úgy is, ahogy ő saját magát láttatja … Tovább »

A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi­-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »

„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat in­dított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propa­gandát – persze a magyar liberális poli­tikával való szoros … Tovább »

Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, … Tovább »

Egy zsidó politikus a dualizmus korában

Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »