Volt idő, amikor nem kellett elmagyarázni, mi a különbség két világ között. Nem ideológiai szemináriumokon, nem narratív harcokban, nem identitáspolitikai kvízekben dőlt el, hanem a valóságban. Az NSZK és az NDK nem vitatkoztak egymással: egymás mellett léteztek, és már puszta … Tovább »

Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*

Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »

Hava Pinhas-Cohen költő, irodalom- és művészettörténet tanár, a Kisufim nemzetközi zsidó írótalálkozó állandó szervezője 1955-ben született Izraelben. Szülei bulgáriai születésű holokauszttúlélők voltak. 

1989 óta szerkesztette a Dimui című izraeli és egyetemes … Tovább »

Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros

Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »

Zsinagógát avattak a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban.

Az átadásra 2020. szeptember 6-án került sor. Az imaház 450 millió forintos állami támogatásból épült.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős … Tovább »

Interjú Zsidó Ferenc íróval és három bátor résztvevővel.

Léteznek Szabók, Tóthok, Kovácsok, Kissek, Nagyok, és még sokáig sorolhatnám az őseinktől örökölt családnevek listáját.  A vezetéknevünket már kicsi gyermekként megtanuljuk, hogy képesek legyünk másoknak … Tovább »

Közleményt adott ki az Echo TV, vállalhatatlan kijelentésnek minősítve azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a január 1-jei Keménymag című műsorban hangoztak el Jakab Péter jobbikos képviselő személyével kapcsolatban.

„Az Echo TV Zrt. elnézést kér a politikustól és a nézőktől, … Tovább »

„Habár nálam is úgy van, hogy a házmester a feljelentő. Pedig, tanuljuk meg egy életre: nem mindig a házmester a feljelentő. Van úgy, hogy egy jogi doktor, egy pilóta, egy híres író unokája veszi kezébe a sorsunkat. A szomszédunk.”

Zoltán Gábor 2016-os Orgia c. véres látványszínpadához … Tovább »

Történészkonferencián elemezték az 1956-os forradalom sajátosságait és közel-keleti összefüggéseit a tel-avivi egyetemen kedden.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából létrehozott emlékbizottság segítségével megrendezett tudományos tanácskozáson, … Tovább »

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]

A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

Kés, apa. Füstös petrólumlámpa.
Gyermekkor. Gyerek. Egy árnyék veszi le
a hegedűcskét a falról, s vékony, vékony, vékony
hóhangok hullanak fejemre.
Csend. Apa játszik és a hangok
levegőből kivésve, akár a fagyban,
lóg a kékre fagyott lélegzet
a hó fölött holdként, csillogóan.
 

Vajon mi tette lehetővé, hogy a modernség pusztító forradalmai (1789, 1917, 1933) végigsöpörjenek a kontinensen? Mi lehetett az oka annak, hogy az emberi élet szentségét hirdető zsidó-keresztény Európa tömeggyilkosságok ünneplésébe kezdett? Leo Strauss szerint a hiba ott keresendő, hogy a modernség elmosta a határokat jó és rossz között…

Költészet

Egy sötétlila szilva,

az utolsó a fán,

vékony héjú és különleges, akár egy szem pupillája,

mely, akár az éjszakai harmat, eltakar

szerelmet, látomást, didergést,

s a hajnalcsillag fényében a harmat

eltűnik –

ez a költészet. Érintsd oly … Tovább »

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Forradalmak és zsidók:
márciusi számunk tartalmából
Szalai Miklós: Zsidóság és forradalmak az idők folyamán
„Ezeknek a forradalmaknak, s a törvénnyel szentesített királygyilkosságoknak, amelyekben kulmináltak, a mélyebb jelentése a politikai hatalom deszakralizálása, amely … Tovább »

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

November 20-án este a budapesti Aranytíz művelődési központban tartotta első összejövetelét a Nemzeti blogcsúcs, melyet a Reakció, a Konzervatórium és a Jobbklikk nevű internetes orgánumok hívtak életre.

Kerekasztal-beszélgetés és közönségtalálkozó a Jobbklikk, Konzervatórium és a Reakció meghívott szerzőivel.