Zsinagógát avattak az Alma utcában

Írta: Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Zsinagógát avattak a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban.

Az Alma utcai szeretetház imaháza (Fotók: MTI/Bruzák Noémi)

Az átadásra 2020. szeptember 6-án került sor. Az imaház 450 millió forintos állami támogatásból épült.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: a magyarországi zsidóság az elmúlt évszázadokban erősítette, gazdagította és védte a nemzetet. Erősítette a zsidó-keresztény kultúra által, a zsidó hit megőrzésével és továbbadásával, gazdagította kultúrájával, és védte háborúk és forradalmak során, ahogy ezt bizonyítják a zsidó temetők katonasírjai.

Soltész Miklós államtitkár

Felidézte: 1945 januárjában perceken múlott, hogy a János kórháznál lévő orosz katonák nem értek időben a szeretetotthonhoz, így annak lakóit és ápolóit meggyilkolták a nyilasok. “Ezt a tragédiát gyógyítjuk most a zsinagóga átadásával” – fogalmazott az államtitkár.

Soltész Miklós a “gyávaság, az aljasság és a hatalomvágy legdurvább megjelenési formájának” nevezte, amikor valakik vallási közösségek ellen fordulnak, hozzátéve, hogy még aljasabbak azok, akik idős, elesett embereket bántanak.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt idézte, aki 2017-es budapesti látogatásán azt mondta, a “tradicionális antiszemitizmus mellett megjelent egy új, anarchista antiszemitizmus is, amely a radikális iszlámmal ölelkezik össze”.

Soltész Miklós hozzátette: a magyar kormány élharcosa az új antiszemitizmus elleni küzdelemnek, és visszautasít minden Nyugatról érkező vádat, amely antiszemitizmussal vádolja a kormányt.

Kitért arra is: a kormány a jövőben is együttműködik a zsidó közösséggel, és megadja nekik azt a tiszteletet, szeretetet, amit az elmúlt időszakban. Ez a közös munka a múltra épül és a jövőt építi. Ennek jegyében támogatta és támogatja a jövőben is a kormány a zsidó temetők felújítását, a zsidó közösség oktatási és szociális intézményeinek felújítását, illetve fenntartását, imaházak építését és megújulását – mondta.

Deblinger Eduárd, az a Budapesti Autonóm Izraelita Orthodox Hitközség elnöke, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) és Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet a zsinagóga avatásán

*

A budai zsidóságról korábban egy teljes lapszámunk jelent meg, melynek Csendes árnyak című írásában az Alma utcai szeretetotthon tragikus 1944-es napjairól is szó esik.

Zoltán Gábor Orgia és Szomszéd című könyveiben idézte meg a tömeggyilkosságokat és az események utáni kutatását, könyveiről ebben az írásunkban esik szó többek között.

A gyászos 1944-es napok a XII. kerületi Turul-szobor elhúzódó vitái kapcsán is felmerültek, erről legutóbb itt és itt közöltünk beszámolót, a kerület polgármestere Pokorni Zoltán számvetéséről nyilas nagyapjával pedig itt írtunk.

[popup][/popup]