„A turul az elkövetők szimbóluma, és nem az áldozatoké”
Budapest ostromának utolsó napjaiban a XII. kerületi keresztény P. zsidó származású feleségét nyilasok hurcolták el a lakásáról. P. nem engedte el egyedül a nejét, vele ment a Németvölgyi út 5. szám alatti nyilas pártházba. A férfi kihallgatás közben bátran viselkedett, és szembe szállt a nyilasokkal, akik a feleségével együtt halálra verték. P. neve ott szerepel a pártháztól pár percnyire álló turul-emlékművön számos nyilas gyilkos nevével együtt. P.-t nem bombatámadás, nem ágyútűz ölte meg, nem az oroszok lőtték le. P. és felesége nem a háború áldozatai, hanem a saját honfitársaik, nyilas szomszédaik ölték meg őket.
A 12. kerületi Turul szobor
A történetet Zoltán Gábor hegyvidéki lakos, a 12. kerületi nyilas őrjöngés kutatója, az Orgia című könyv szerzője mondta el egy megrázó beszélgetésben – írja a 444.hu. A dokumentumregényben felbukkan Pokorni József is, a jelenlegi polgármester Pokorni Zoltán nagyapja, akiről egy tavaly novemberben Rab László által publikált tanulmány felfedte, hogy aktívan részt vett a nyilas tömeggyilkosságokban, személyesen végzett ki több ártatlan embert, a kíméletlen Kun páter mellett öldökölt a kerületi kórházépületekben és az Alma utcai zsidó szeretetházban. Pokorni József neve több gyilkoséval együtt szintén felkerült a 2005-ben felállított Turul szobor talapzatára, ami elvileg a kerület második világháborús áldozatainak, hőseinek állít emléket.
A kerület kapujában, a Németvölgyi úti Nyilasháznak és a vele szemben elhelyezett Hungarista Légió parancsnokságnak közvetlen közelében felállított, karmai között óriási kardot szorongató madár az utóbbi évtizedek egyik leghátborzongatóbb torzszülöttje.
Pokorni Zoltán nagyapja bűneinek megismerését követően felkérte dr. Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatóját, dr. Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt, tekintsék át az emlékmű névsorát. Ők arra az eredményre jutottak, hogy 17, az emlékművön szereplő személy esetében dokumentumok bizonyítják a nyilas párttagságot, négy esetben pedig a tömeggyilkosságokban való aktív részvételt is. Az emlékművön szereplő áldozatok listája viszont nagyon hiányos, közel 400 áldozat neve hiányzik róla, és a források hiánya miatt számos név még nem ismert. A felkért történészek leírták, hogy önmagában a nevek lecserélése nem oldja meg az emlékmű problémáját. Maga a jelkép, a helyszín, a koncepció, az üzenet problematikus, sőt kegyeletsértő.
A 12. kerületi önkormányzat azzal a kompromisszumosnak szánt javaslattal állt elő, hogy a turult felülvizsgálják, majd átalakítják első világháborús emlékművé, és állítanának egy új, II. világháborús emlékművet a Városmajorban, ahol a kerületi nyilasok halomra ölték az embereket.
A szoborról és a javaslatról június 22-én hétfőn vita alakult ki a kulturális bizottságban.
Az emlékművek sorsáról június 25-én, csütörtökön vitázik a testület.
