Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Megújult a debreceni Kápolnás utcai zsinagóga: a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében felújított templomot szombat este avatták fel.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke elmondta: a vallási turizmus erősítésére … Tovább »

Ezzel a címmel tartotta meg hagyományos őszi szakmai tanácskozását a Vajdasági Helytörténeti Egyesület szombaton Topolya Község Múzeumában, ahol számos új információval gazdagodhattak a résztvevők. A program Tomik Nimród, a Helytörténeti Egyesület elnöke és Gazsó Hargita, a múzeum megbízott igazgatója köszöntőszavaival kezdődött, amit az Élettől életig a holokauszton című kötet bemutatója követett.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötetben irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) magyarországi ülésén bírálták Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobrának felállítását az amerikai, a német, a brit és az izraeli delegáció tagjai. A magyar elnökség kezdeményezte, hogy az IHRA szakértői készítsenek … Tovább »

Szabad-e többségi és kisebbségi közösségeket szimbolikus szobrokkal elválasztani, vagy szembeállítani? – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden, az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) plenáris ülése alkalmából megrendezett gálaműsorán a debreceni Csokonai Színházban.

A héten tartott rendezvénysorozat keretében amerikai, német, brit és izraeli delegációi bírálták a Hóman-szobor tervét.

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

A héten látható utoljára a Néprajzi Múzeum „Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából” című kiállítása. Az október 18-i finisszázson tárlatvezetés és művészeti performansz várja az érdeklődőket, a részvétel ingyenes.

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő törökországi zsidó közösségnek egyaránt osztályrésze a harmonikus együttélés és a durva antiszemitizmus.

“Budapestről nem lehet érezni, milyen kettős kisebbségben élni, milyen örömökkel és bánatokkal jár határontúli magyar zsidónak lenni”, mondja Deák Andrea, az egyik legfontosabb zsidó kulturális szervezet, a Mazsike ügyvezetője.

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

Konferencia és kiállítás 2015. szeptember 18-án

– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.

“A Bertelsmann úgy gondolta, hogy a múltat immár semmiképpen sem lehet letagadni, így a múlttal való önkritikus szembenézés szellemében kutatóbizottságot hoznak létre.”

Beszélgetés Norbert Frei történésszel

A 21. század első évtizede során többet között a Bertelsmann … Tovább »

Tisztelgés egy magyar zsidómentő előtt

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével