Interjú Frank Londonnal, a Klezmatics egyik alapító tagjával

Nem kegyes a sors a Sorsok Házával. A józsefvárosi pályaudvarnál épülő központ szakmai vezetője és a megvalósításért felelős miniszter egymásra mutogat, miközben a zsidó szervezetek továbbra sincsenek meggyőzve a 6,6 milliárd forintos beruházás szükségességéről és … Tovább »

Megjelent Guba Ildikó “A halál nem program” – Buday-Goldberger Leó élete című könyve, az Óbudai Múzeum kiadásában az Óbudai Múzeum Közalapítvány és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata támogatásával. A két világháború közti időszak gazdasági és közéletének e kiemelkedő, a „Goli” világhírnevét megalkotó személyét a szerző különböző nézőpontokon keresztül – családfő, közéleti ember, gyáros, zsidó, filantróp, politikus, fogoly – mutatja be az olvasónak, aki így nem csak a zseniális, de néha rideg pénzembert, hanem a gondokkal küzdő családapát és férjet is megismerheti.

Élesen bírálta az Akadémia egyik kutatóközpontja a Sorsok háza Schmidt Máriához köthető koncepcióját. A birtokunkba került dokumentum szerint a tervezet „ellentmondásos, gondatlanul szerkesztett munka”. A Terror Háza igazgatónője viszont a napok óta folyó vitában többször hangsúlyozta, … Tovább »

Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért … Tovább »

Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzussal és békességgel jöjjön létre a Sorsok Háza, nem pedig az, hogy botrány vegye körül a holokauszt gyermekáldozatainak budapesti emlékhelyét – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal csütörtöki ülése után.

Klezmer a forradalom után

A Sorsok Háza projekt koncepciójának kidolgozásáért felelős Schmidt Mária vezette közalapítvány közleményben cáfolta a Miniszterelnökséget, amelynek egyik helyettes államtitkára azt állította, semmit sem rendeltek az alapítványtól. A megbízásról viszont szerződések és kormányhatározat … Tovább »

Szülei a holokauszt túlélőiként kerültek svédországi kórházakba. Apja, Gárdos Miklós több mint száz ott gyógykezelt magyar lánynak írt levelet ismeretlenül. Így talált rá későbbi feleségére, Ágnesre, aki csak férje halála után adta át egykori levelezésüket fiuknak. Gárdos Péter a személyes kordokumentumokból – még évekkel ezelőtt – először éppen a 168 Órában idézett, majd regényt írt mindebből, aztán nekilátott egy filmnek. A Hajnali láz a végső utómunkálatoknál tart. Úgy tervezik: valamelyik nagy fesztiválon mutatják be idén. Lapunk munkatársa lehetőséget kapott a rendezőtől, hogy külön vetítésen megnézhesse.

Levelet küldött tegnap Schmidt Máriának Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, és azt kérte: ha a Sorsok Háza-koncepciónak van esetleg egy „frissebb” változata a Miniszterelnökség rendelkezésére álló változatnál, akkor Schmidt Mária küldje azt meg nekik, örömmel veszik. A Sorsok Háza-koncepció konszenzusa érdekében – ha megkapják – készek ezt is megküldeni véleményezésre a Zsidó Közösségi Kerekasztal tagjainak.

Hétfőn mutatták be a Vatikánban azt a filmet, amely szerint XII. Piusz pápa nyolcszázezer zsidót mentett meg a második világháború alatt. A film rendezője a Vatikán Schindlerének nevezte az egyházfőt, zsidó szervezetek viszont történelemhamisításról beszélnek, és a katolikus sajtó egy része szerint is „többet árt, mint használ” a film.

A Szombat hagyománya immár, hogy időről-időre tematikus női számokkal lép a nyilvánosság elé. Általában Purimra, Eszter-ünnepére időzítjük a megjelenést. Aktuális témáink: Eszter könyvének erotikus magyarázata, női írók, transzneműség, pornó női szemmel, nőinterjúk. 

Latorczai Csaba helyettes államtitkár többször is hangsúlyozta: elképzelhetetlen, hogy a Sorsok Háza a magyarországi zsidó közösség és a szakma egyetértése nélkül nyisson meg.

“Mindenféleképpen úgy kell ennek az intézménynek létrejönnie, hogy ezt a konszenzust … Tovább »

A Józsefvárosban elvileg már a végéhez közeledik az új holokauszt-emlékközpont, a Sorsok Háza építése. A kormány ígérete szerint az intézményt csak akkor nyitják meg, ha tartalmi kérdésekben sikerül konszenzusra jutni a zsidó szervezetekkel.

Március 5-én, csütörtökön ismét összeült a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Immár negyedik éve, évente három-négy alkalommal találkozik a kormány delegációja a zsidó hitközségek és szervezetek képviseletével, hogy a zsidó közösségeket érintő aktuális ügyekben egyeztessenek.

A … Tovább »

A demokrácia hiánya, nem pedig az antiszemitizmus aggasztja a magyar zsidókat – olvasható a Háárec című izraeli újság honlapján vasárnap közzétett írásban. A balliberális lap az európai zsidók helyzetét bemutató, az antiszemitizmus erősödésének okait kutató sorozatában … Tovább »

Javarészt rablott volt a náci arany, mint azt a független svájci vizsgálóbizottság utóbb megállapította, hiszen részben Európa – túlnyomórészt zsidó – polgáraitól, részben az elfoglalt, megszállt országok bankjaiból származott. Aranyat értek a rablott drágakövek, … Tovább »

Fischer Ivánnal beszélget Váradi Júlia

Miért írok?

Azért, mert a magyarországi zsidó közösségnek nincs közösségi stratégiája, nincs az egész közösség érdekeit képviselő szervezete és nincs erőforrásokkal rendelkező, a stratégiát végrehajtó intézményrendszere. Írásom e hiányok sürgős pótlását … Tovább »

Guba Gergely vagyok, az egyetemes emberi közösség tagja. Magyarul beszélek, magyarul álmodom, egy asszimilálódott család fia vagyok, aki soha sem tanulta a zsidóságát, aki csak érezte azt az „isteni sugallatot”. Zsidó vagyok, aki három generáció után visszatért és ismét szombatot … Tovább »