Az izraeli újságíró szövetség ezúttal kitett magáért.

A fiatal izraeli szerző világsikert aratott első regénye a kamaszkorukban besorozott női katonák kemény és ismeretlen világába enged bepillantást.

Szerveződtek a bulik huszonnegyedikére, hanuka ez évben épp karácsonyra esik. Tárcanovella.

Kálmán Mihály, a Harvard Egyetem Zsidó Tanulmányok programjának résztvevője a gázai helyzetről és Seres László cikkéről

A temető igazgatója vitatja a Szombat állításait.

A Budapesti Zsidó Hitközség szeptember 3-i elöljárósági ülésén Streit Sándor megvált elnöki posztjáról.

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »

A Béke Nobel-díjas író levélben ítélte el a Magyar Országgyűlés elnökének részvételét Nyírő József temetésén, és élesen szólalt fel szélsőjobboldali írók beemelése ellen a Nemzeti Alaptantervbe. A levél és a Szombat szerkesztőségének kommentárja.

Dohos lépcsőház falai közt haladunk felfelé az egykori bérlakásba az Akácfa utcában. E környéken, ahol kiürült házakban szórakoztatóipari komplexumok jöttek létre, és élettel tele dübörögnek a romkocsmák, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy minden régi házban a múlt szelleme kísért.

A Jobbik szónoka április 3-án a Parlamentben szükségesnek tartotta, hogy pészah és húsvét ünnepét megelőzően, s néhány nappal a Holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja előtt a tiszaeszlári Solymosi Eszterre és a zsidókkal szembeni vérvádra emlékeztessen.

A JDC Magyarország / MAZS Alapítvány külföldi sikeres példák mintájára megnyitotta a Narancsliget Adományközpontot. Az adományközpontban eladott áruk értékesítéséből befolyt összeggel az alapítvány a nehéz helyzetben lévő gyermekes családokat támogatja. A Narancsligetben értékesített tárgyi adományokat magánszemélyek és cégek, vállalatok ajánlják fel jótékony célra.

A Kozma utcai zsidó temetőben történt visszaéléseket feltáró Index cikk nagy visszhangot váltott ki a honi zsidó közösségben. Ezekről az ügyekről több mint egy évtizede számtalan történet keringett, de – a Szombat tíz évvel korábbi riportja óta – ez az első eset, hogy tényfeltáró … Tovább »

Suttogva mesélt családi történetekből kiindulva írta meg első regényét a magyar származású amerikai szerző. A seperc alatt nemzetközi bestsellerré vált Láthatatlan híd kapcsán egyebek mellett a múlttal való szembenézésről és az életmentő humorról beszélgettünk.

A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

„Szédültem, zsongott a fejem, a levegő fogyott, a falak egyre
zsugorodtak. A keskeny utat mindig úgy képzeltem, hogy nem lehet rajta
nagyokat szökkenni, oldalirányban lépni, csak előre, mint Dorothy a
sárga köves úton. A keskeny út azonban sokkal rosszabb ennél.”

A tandíjfizetés elmaradása miatt a Budapesten 1905-ben született Arthur Koestlert kirúgták a bécsi Technische Hochschuléből, így mérnöki tanulmányait sohasem fejezte be. Egyetemi éveit Ady Endre németre fordításával, valamint ama zsidó párbajszövetségekben töltötte el, melyek az antiszemita diákcsoportosulásokkal mérkőztek, ha netán párbajképességüket elismerték. Ezeket a szövetségeket a cionizmus atyja, Theodor Herzl alapította Bécsben.

Az egész magyar elhárítás és igazságszolgáltatás csődje, hogy ezt a
portált évek óta nem tudja lekapcsolni. És itt most már két különböző
színezetű kormány regnálását követően is felvetődik a kérdés, hogy nem
tudja, vagy nem akarja?

A nőket ábrázoló plakátok száma megfogyatkozott az izraeli főváros
utcáin. Egyes helyeken külön járdára irányítják a nőket, a buszokon és
több egészségügyi intézményben is bekövetkezett a nők szegregációja.

Az állami fajvédő színház elleni tiltakozások csúcspontján Tarlós István
szórakoztató nyilatkozattal örvendeztetett meg minket. Azt állította,
hogy amit a közismerten fajvédő politikai publicista, Csurka István
egyebek közt az Ascher Café című cikkében is leír, az egyfelől
félreérthető, másfelől szemben áll az Új Színház koncepciójával.