“Ma már tudom: életemben különös fénnyel ragyog fel az a néhány hónap, amikor megírtam e kötet novelláit” – vall A komlósi Tóra című elbeszélés-gyűjteménye új kiadásának hátlapján Benedek István Gábor.

Mostanáig senki nem kezdeményezte a Fideszben, hogy zárják ki a pártból az SS-egyenruhában pózoló képviselőt. Gyenge Zsoltról még az ellenzéki párt novemberi kongresszusa előtt jelentek meg több lapban azok a fotók, amelyeken a VI. kerületi önkormányzati képviselő náci egyenruhában feszít. Szijjártó Péter szóvivő akkor bejelentette, Gyenge “azonnali kizárása érdekében a Fidesz elnöksége megtette a szükséges lépéseket.

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Újabb szocialista javaslat a gyűlöletbeszéd ellen. A gyűlöletbeszéd büntethetőségének bevezetésére tesz újabb kísérletet az MSZP. Ezúttal nem a közösség elleni izgatásból, hanem a rágalmazásból és becsületsértésből indulnak ki, az előterjesztők szerint ez az alkotmánybírósági próbán is átmegy. Az SZDSZ furcsállja az előterjesztést, szerintük kampányfogás, és különben sem egyeztettek velük.

Suchman Tamás visszautasítja a házbizottság döntését.Elhangozhat-e imádság az Országgyűlés plenáris ülésén? A házbizottság egyhangú döntése szerint nem, Suchman Tamás szerint viszont igen. A frakcióvezetőkből és a Ház vezetéséből álló testület csak ahhoz járult hozzá, hogy napirend előtt a képviselő megemlékezhessen a holokauszt áldozatairól, a gyászima azonban nem hangozhat el.

Pápa (németh) – Amikor nemrégiben megalakult a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, már sejteni lehetett, hogy nem mennek majd el szó nélkül a zsinagóga mellett.

Közép- és Kelet-Európában, ahol erősödik a társadalmi-gazdasági elégedetlenség, a nacionalisták oroszellenes érzelmek szítására és a szélsőjobb rehabilitálására használják ki a II. világháború fájdalmas történetét – írta Hegyi Gyula a szerdai The Guardianben.

A holokauszt magyarországi történetéről nyílt szerdán vagonkiállítás a szegedi vasúti pályaudvaron – közölte a tárlat tervezője. Novák Ilona elmondta: a Szegeden április 22-éig megtekinthető tárlaton a Magyar Nemzeti Múzeum archívumából 25 korabeli fotó, valamint a Közlekedési Múzeum és a Hadtörténeti Intézet anyaga látható.

A költészet napja alkalmából megemlékezéseket, könyvbemutatókat, felolvasásokat, dedikálásokat, konferenciákat tartanak szerdán országszerte.

Düledező sírkövek, embermagasságú gaz: a somogyi zsidó temetők nagy része lassan az enyészet martalékává válik. Néhány településen azonban folyamatosan gondozzák az izraelita sírkerteket.

Forrás: Hírszerző 2008. április 1. / Hont András Végül is mindegy, hogy elvetemültségből vagy hülyeségből firkálsz ocsmányságokat, a hatás ugyanaz lesz. Nincs még egy ember az országban, aki annyit idézett volna Julien Benda: Az írástudók árulása című művéből, mint te. … Tovább »

Több száz gárdista tett esküt szombat délután a fővárosi Hősök terén; a Magyar Gárda parancsnoka és a Jobbik elnöke azt mondta: megduplázták létszámukat, tagjaik most már több mint ezren vannak. Forrás: Ma 2008. március 29. A rendezvény idejére a rendőrség kordonokkal teljesen … Tovább »

Forrás: 168 óra 2008. március 29. / Juhász Éva, Kojer Attila, Túri Zsuzsa A Bayer Zsolt cikkével kapcsolatos botrány újabb fejezete: Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa „Nyílt válasz” címen tett közzé írást lapjában. Ebben Ungváry Rudolf Népszabadságban megjelent cikkét, … Tovább »

Forrás: Dunántúli Napló 2008. március 29. / Mitzki Ervin Pécsi tisztelőinek meghívására a közelmúltban Pécsre látogatott prof. Schweitzer József ny. országos főrabbi. A találkozás lehetőségéről értesülve nagyszámú érdeklődő töltötte meg a Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő … Tovább »

Uri Asaf Izraelben született. 1947-ben telepedett le szüleivel Budapesten. 1968-ban Budapesten, az ELTE-n fejezte be tanulmányait, mint a kémiai tudományok doktora. Ezzel egyidőben kezdte el rajz- és festészeti tanulmányait. Uri Asaf festő és költő, aki elismert egyetemi professzorként kereste kenyerét. Festőművészként több egyéni kiállítása volt Magyarországon, legutóbb pl. Pannonhalmán, és Jeruzsálemben is. 2000-től tagja a Jeruzsálemi Képzőművészek Szövetségének. Költőként 2006-ban jelent meg negyedik kötete, a Festőversek.

Forrás: Népszabadság Online 2008. március 28. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) Elnöksége is tiltakozik Bayer Zsoltnak a Magyar Hírlapban megjelent, antiszemita szellemisége miatt bírált írása miatt – közölte a szervezet. Az újságírószervezet elnöksége a … Tovább »

Forrás: HVG 2008. március 28. / Papp László Tamás Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.

Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál különféle zsidóellenes előítéleteket. Mindez egy 1993 és 2003 között, a témában utoljára akkor végzett vizsgálatból derül ki. Az elmúlt hónapok történéseinek, vitáinak fényében kérdés, hogy rosszab­bodott-e azóta a helyzet, s ha igen, van-e, és mi a szerepe ebben az oktatásnak. Ez is szóba kerül azon a hétvégi konferencián, amelyet a holokausztoktatásról tartanak történelemtanárok részvételével.

A brit legfelsőbb bíróságon küzd a héten a BBC, hogy mégse kelljen nyilvánosságra hoznia a közel-keleti tudósításairól szóló belső jelentését, amely a vád gyanúja szerint választ adhatna egy többször felvetett kérdésre: Izrael ellenes-e a BBC? A bíróság korábban már közérdekű adatnak minősítette a jelentést, de a BBC most furca helyzetbe került. Közel 200 ezer fontot (73 millió forint) költ az adófizetők pénzéből arra, hogy a jelentést eltitkolhassa előlük.