Balogh Kálmán cimbalomművész 1959-ben született Miskolcon. Az 50. születésnapot a közönséggel is megünnepli május 23-án a Művészetek Palotájában.
 

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Nem szeretnék sem Gyurcsány-epigonként nevet szerezni, sem Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes magyar hangjaként elhíresülni. Nem állítom tehát, hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége és bírósága csak a kormánytól, valamint a szocialista és a szabad demokrata párttól független, viszont a 2010-es választásokon győzelemre esélyes Fidesztől és más – esetenként szélsőséges – jobboldali pártoktól nem.

Békés megmozdulást szervezett a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom a Teve utcai rendőrszékháznál.A mozgalom – más civil szervezetekkel együtt – az újabb, Tiszalökön elkövetett gyilkos merénylet után úgy érezte: demonstrációval kell kifejeznie tiltakozását. 

Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
 

Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legszínesebb figurája. Bár világnézetét úgy váltogatja, mint divatdrukker kedvenc focicsapatát, igaz, legalább nem pillanatnyi érdeke, hanem meggyőződése és lelkiismerete szerint. 

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Soha többé: számít, hogy mit teszünk! – ez a mottója az idén a holokausztmegemlékezéseknek Amerikában. A felhívásnak külön aktualitást ad Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök nemzetközi tiltakozást is kiváltó felszólalása az ENSZ e heti genfi fórumán.

A Jobbik kilátásba helyezte, hogy följelenti Gusztos Pétert, mert neonácinak minősítette őket. Hiller István javaslata a holokauszttagadás büntethetőségéről élénk vitát váltott ki.
 

Az ötvenes évek elején, a francia szenátus épülete mögötti Tournon utcában, a magyar menekültek által látogatott bisztróban hallottam először Fejtő Ferencről. Honfitársaim rábeszélésére elmentem hozzá, ő akkor a Francia Távirati Iroda (AFP) rádió-lehallgató szolgálatánál dolgozott. Csak annyit tudtam róla, hogy József Attila barátja volt, márpedig a költő középiskolás korom óta nekem is sokat jelentett.
 

Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.
 

Újabb felfedezés-értékű lemezt jelentett meg a Hungaroton Kamarazene, hegedűvel címmel. A lukovi munkatáborban 1944-ben megölt Weiner László műveinek kiadását Dirk Hegemann, a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának brácsaművésze szorgalmazta – közölte az MTI-vel a kiadó sajtóirodája.

Kedves András, igazán meglepett a  Szombat 2009 februári számában megjelent nyilatkozatod, mely szerint „A hovatartozásom egyértelmű, zsidó vagyok, aki véletlenül Magyarországon született”. Ezért a nyilatkozatért, sok más társammal és barátommal együtt nagyon büszke vagyok rád…

Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidók deportálása. Az emléknapon Az áldozatok arca címmel megemlékezést rendezett a Holokauszt Emlékközpont. Alábbi írását ott olvasta fel Sándor Iván író.

“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”

Diákok találkozásai a történelemmel A társadalmi traumákat nem elég könyvekből tanítani. Konkrét személyek, helyszínek megismerése nélkül a holokauszt például távoli és megfoghatatlan esemény marad, amivel a tizenéves gyerekek nem tudnak mit kezdeni. Ez a felismerés vezette … Tovább »

Péntektől már magyarul is olvasható a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Ljudmila Ulickaja legfrissebb regénye. A Daniel Stein, tolmács című kötetet a Magvető Kiadó jelentette meg, a vállalat igazgatója, Morcsányi Géza fordításában.

Elképesztőnek tartja az SZDSZ, hogy az ügyészség a közösség elleni izgatás legnyilvánvalóbb eseteiben sem indít hivatalból eljárást – közölte Gusztos Péter.
 

A Gólem Színház idén februárban mutatta be A trükk című darabját, amelyet Etgar Keret népszerű izraeli író rövid írásaiból készítettek. A volt Szindbád moziból kialakított Kinóban Borgula András mintegy egy órás kamarakabarét rendezett.

Az előadás során két jó … Tovább »

Ahogy ránézünk a születési és halálozási évszámra, mindannyiunkat döbbenet fog el az élet szűkössége miatt. A döbbenetből ocsúdva gondolkodni kezdünk. Na, persze, a háború. De hiszen Magyarország éppen hogy belépett a háborúba! Életrajzának utánanézve újra érteni véljük: … Tovább »