Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Avivát eredetileg Editnek nevezték el szülei a múlt század húszas éveinek elején Marosvásárhelyen. De háromévesen új haza keresésére indult, mert Trianon után nagyanyja elhatározta, hogy családostul kivándorol Palesztinába. Pénzzé tették mindenüket, eladták a fűszer-nagykereskedést, majd szép lassan megtanulták, hogyan lehet valakinek kisebb vagyona a Szentföldön. Nagyobbal kell jönni, a többi már megy magától. Rengeteg kopár homokdűnét vettek Tel-Avivtól északra, ott, ahol ma Izrael egyik legelőkelőbb városkája, Herzlia van. 

Az egyetemesség jegyében helyet kap a programban az izraeli és budapesti zsidó kántorok, valamint a Budapest Klezmer Band különlegesnek ígérkező koncertje is. 

Ahol zsinagógákat füstölnek, ott nácizmus van
 

– Nem a föld a kérdés – mondja az Izrael az Otthonunk egyik vezetője, aki óvná az amerikai elnököt az Iránnal való tárgyalástól.

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.

A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló japán szerző, Haruki Murakami kapta idén a Jeruzsálem-díjat, amelyet azoknak az íróknak szoktak kiosztani, akik különös hitelességgel ábrázolják az egyén szabadságát és jelentőségét műveikben. 

A rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni törvény meghozatalát javasolja a parlamentnek és a kormánynak a Magyar Zsidó Kongresszus vasárnapi budapesti ülésén egyhangúan elfogadott állásfoglalásában.
 

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Február 15-én kezdődött az idén 24. alkalommal megrendezett Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár, amelyen több mint egy évtizedes szünet után ismét pavilonnal képviseltette magát Magyarország, a magyar könyvkiadás. 

Boaz Rein Buskila, egykori izraeli hadköteles, ma negyvenes éveiben járó holdkóros rendszeresen álmodja ugyanazt. Ebben az álomban régi emlékei térnek vissza, ámbár nagyon furcsa formában. Huszonhat vicsorgó véreb üldözi városán, Tel-Avivon át, ő pedig menekül előlük, ahogyan és ahová csak tud. Mint ahogyan barátjának, Arinak, a filmrendezőnek később elmondja, ezek a kutyák azok, melyeket akkor palesztin falvak környékén lőtt le, hogy ne tudják felébreszteni a lakóikat, amikor egységével felkutatták a településeket. Kutyák lelövését bízta rá parancsnoka, mivel komplexusai voltak a valódi, emberes, fejre célzó harctól.

A tervek szerint ősszel megjelenik a Magyarországi Evangélikus Egyházat (MEE) érintő ügynöki tevékenységet bemutató kötet – mondta előadásában Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője a Théma (Theológiai Élet Ma) egyesület szombati budapesti rendezvényén.

Lucie Szymanowská: 18–19. századi magyar irodalmat adsz elő egyetemi oktatóként. Ez az a korszak, melyben Debrecen környékén is léteztek haszid falvak. A haszidizmus iránti érdeklődés, melyet főleg a legújabb verseid árulnak el, e tényből is ered?

Feljelentést tett a rendőrségen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kiss Attila rajkai önkormányzati képviselő ellen, mert a helyi politikus arra buzdította képviselőtársait, hogy támadják meg a közeli zsinagógát – közölte a Mazsihisz. 

Az a magánpénzen fenntartott közröhej, ami a Magyar Hírlapban polgári újságírás címén zajlik, és amelynek napi termése húsz évre ellátná Napi nonszensz rovatunkat, ezekben a napokban éri el szakmai csúcspontját.
 

Simon Judit nagyváradi újságíróval Kőrössi P. József beszélgetKezdjük a családoddal.Apám családja, a Simonok, a vallás felszabadítás után jöttek Erdélybe Ausztriából, egy részük a Székelyföldön kötött ki, és katolizált. Édesapám, Simon György színész volt, a bátyja … Tovább »

Ismét fellángolt a német-lengyel vita azzal az emlékhellyel kapcsolatban, amelyet a német kormány támogatásával Berlinben hoznak létre a második világháború után elüldözöttek, illetve kitelepítettek emlékére.
 

“Össze kellene tépnünk (a költségvetést), beülni az autóba és a Kossuth utcai zsinagógát kifüstölni” – hangzott el egy rajkai képviselő szájából a legutóbbi – falutévében is leadott – testületi ülésen.
 

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

Levelet kaptunk Malfatti Esterházy Alice-tól, Esterházy János Olaszországban élő lányától. Örömmel eleget teszünk a közlést kérő levelének, de meg kívánjuk jegyezni, hogy lapunkban nem Yehuda Lahav cikkével kezdődött az Esterházy János zsidómentő tevékenységét elemző vita, hanem Németh Zsoltnak, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének Esterházy érdemeit méltató írásával, erre következett Lahav válasza…