Köves Slomó rabbi „A Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért” címmel megrendezett konferencián elhangzott beszédét adjuk közre.
 

A Legfelsőbb Bíróság kedden visszautasította a Magyar Gárda Egyesület felülvizsgálati kérelmét, és helyben hagyta a szervezet feloszlatását jogerőre emelő nyári ítéletet. Ezzel a gárda az összes lehetséges magyarországi jogi fórumot kimerített önmaga feltámasztására. Vona gábor Jobbik-elnök szerint most Strasbourg következik.
 

Az atv.hu munkatársa hétfő éjszaka az alábbi sms- t kapta: „Iványi házát megtámadták nácik”. Ma délelőtt próbáltuk elérni Iványi Gábort, ami nem sikerült, viszont a metodista lelkész 11 óra körül az alábbi közleményt juttatta el a Távirati Irodához:
 

Első látásra nem ütközik különösebb nehézségekbe… Legalábbis abban az értelemben, hogy mely kérdésre felel A zsidó lélek c. esszé. A szöveg abból az ellentmondásból vázolja s határolja is élesen a lehetséges válaszok horizontját, amely a zsidóság politikai emancipációja utáni időszakban az asszimilációs készség és a lényegi befogadottság hiánya között képződött meg.

Különleges filatéliai csemegét bocsátott ki a Magyar Posta a magyar–izraeli kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójára.
 

Befejezte magyarországi látogatását Elie Wiesel. A Nobel-békedíjas író az ATV Híradónak azt mondta, aggodalommal tölti el a neonáci mozgalmak erősödése, mivel nem látja, hogy a társadalom kivetné magból a gyűlölet hordozóit. Wiesel ebben felelősnek nevezte a köztársasági elnököt és a parlamenti emberi jogi bizottságának az elnökét is.

“A parlament emberi jogi és kisebbségi bizottságának fideszes elnöke kifejezte abbéli bizakodását, hogy a Nobel-békedíjas író rövid ittléte alatt meglátja Magyarország igazi arcát, amit nem torzít gyűlölet, még ha nem is tud mindig mosolyogni. Balog Zoltán a szélsőséges eszmék terjedésével kapcsolatosan társadalmi önvizsgálatot sürgetett annak érdekében, hogy az egykori nemzetiszocialisták ne találhassanak követőkre. 

“a halottakért és az élőkért tanúskodnunk kell. Van okunk az elgondolkodásra és a felelős szembenézésre, a régmúlt és a közelmúlt jelenségei miatt egyaránt. A régi bűnös gondolatok újra és egyre nagyobb veszélyt jelentenek nemcsak a zsidóságra és együttélésünkre… hanem az egész nemzetre…”
 

Balog Zoltán az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi Bizottság elnökének (Fidesz) beszédét közöljük, mely elhangzott 2009. december 9-én a Parlamentben, Elie Wiesel tiszteletére rendezett konferencián.
 

A koncentrációs tábort megjárt Nobel-békedíjas író 60 év után először tett hivatalos látogatást hazánkban.
 

A Nobel-békedíjas zsidó író szerdán, illetve csütörtökön részt vesz a Magyar-zsidó együttélés című konferencián, találkozik a köztársasági és a miniszterelnökkel, majd a Hetek Közéleti Klub vendége lesz – derült ki egy, a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón.
 

Az 1880-as évek alapító nemzedékének neológ (konzervatív, mérsékelt reform) beállítódásából mára – kiforrott teológiai koncepció hiányában – csak annyi maradt, hogy a Frankel sem nem ortodox, sem nem reform hely, ugyanakkor mindkettőből ötvöz magába valamit.

A Frankel … Tovább »

Az Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetház alapítása az 1870-es években lehetett. A Városmajor utca megnövekedett forgalma és zaja miatt nem a legideálisabb ez a korábban világvégi hely. De aki a kertet egyszer is látta, az nem felejti el: egy kis Édenkert a zúgó város közepén, sokan … Tovább »

Elie Wiesel 2016. július 2-án hunyt el. Néhány éve, magyarországi látogatása alkalmával közöltük egyik legszebb elbeszélését. Ezzel emlékezünk rá.

A Béke Nobel-díjas Elie Wiesel december 9-én érkezik Magyarországra. Látogatása alkalmából a Szombat A bolond Mose című elbeszélésének fordításával köszönti őt, mely életműve központi témájával, az emlékezéssel és az emlékeztetéssel foglalkozik. A bolond Mose kulcsfigurája végigkíséri Wiesel életművét, és számos írásában visszatér.

Az Izraeli riportok Irwin Shaw és Robert Capa közös munkája – 1949-ben találkoztak Izraelben, és együtt utazták be az országot. A könyv december 17-én kerül a boltokba.
 

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus? – Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, a felelősen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tőle? Az írást vitaindítónak szántuk.
 

Ritchie Kotzen (korábban a Poison, a Mr. Big tagja) ma koncertet ad Budapesten az A38 hajón. Korábbi magyarországi fellépése után készítettünk vele interjút. A gitárvirtuóz a Szombat munkatársa segítségével fedezte fel zsidó gyökereit.

A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a  civil társadalom volt).
 

Ormos Mária szerint a politikai szélsőségekkel szemben az érdemi programalkotás a legjobb módszer minden korszakban, ez az, amivel meg lehet előzni azok elterjedését. A történész, akadémikus Az árpádsáv tegnap és ma című konferencián, csütörtökön Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban beszélt erről.
 

„Szabóné Kocziha Tünde arra a kérdésre ugyan nem tudott válaszolni, hogy mely Faludy-vers hangzott el az ünnepségen, és azzal mi is a baj (…) Érdemben semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miben áll Faludy „magyargyűlölete” és „cionizmusa”.”