Mozgalommal a gyűlöletkeltés ellen
A társadalmi béke megteremtéséért és az emberi méltóság megvédése érdekében mozgalmat indított a Raoul Wallenberg Egyesület. Az akció jelképe a felirattal ellátott nemzetiszínű kokárda, amely a program révén visszakaphatja régi fényét. Roaul Wallenberg – a náci megszállás idején Magyarországon dolgozó svéd diplomata – több ezer magyar zsidó életét mentette meg. 1945. január 17-én indult el valahová, ahová nem érkezetett meg. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Az évfordulón osztották ki a Raoul Wallenberg-díjakat, és tisztelegtek az emberi helytállás szimbólumává vált férfi emlékhelyeinél.
Visszakaphatja régi fényét a kokárda – A társadalmi békéért is küzd a Raoul Wallenberg Egyesület
2010. január 18. / Népszava Online / Horváth Ildikó
Nem elég pusztán a törvény adta lehetőségekkel élni, ha valaki fel akar lépni a kirekesztés, a gyűlöletkeltés, a rasszizmus, az egyre sűrűbben előforduló agresszió ellen. Ezért kezdeményezte nemzeti program beindítását az 1988-ban alakult Raoul Wallenberg Egyesület. A „Mozgalom a társadalmi békéért” elnevezésű akcióval – mint nevében is szerepel – a társadalmi béke, az emberi méltóság megvédése érdekében biztatnak nemzeti összefogásra. A január 17-én elindított mozgalom szimbóluma a nemzetiszínű kokárda, amelynek egynegyedébe a mozgalom nevét és az idei évszámot írták – mutatta be a megváltozott kokárdát a Pallas Páholyban az egyesület soros elnöke, Sebes József és ügyvivője, Sipos András. Akik az utóbbi években azt tapasztalták, hogy negyvennyolcas hagyományaink jelképét a jobboldali politika kisajátította, most reménykedhetnek, hogy a társadalmi béke megteremtésének igyekezete közben újra visszakaphatja régi fényét a szimbólum – hangzott el. Az egyesület azt szeretné, hogy minden olyan közösség, ház, intézmény, iskola, templom, szerkesztőség, ahol az ott lakó, dolgozó, tanuló emberek egyetértenek az előítélet-mentességgel és aktívan tesznek is a harmonikus együttélésért, jól látható helyre kitennék a „Mozgalom a társadalmi békéért” felirattal ellátott kokárdát.
A Raoul Wallenberg Egyesület korábban is többször fordult a nyilvánossághoz a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. Álláspontjukat megfogalmazták, és elküldték az Alkotmánybírósághoz, választ azonban máig nem kaptak. Az egyesület többször felhívta a figyelmet egy új jogszabály szükségességére, tiltakozott azok ellen a megnyilvánulások ellen, amelyek az ország közállapotát a „romabűnözéssel” hozzák összefüggésbe, kifogásolták, hogy a gárda egy kizárt vezetője tüntetést szervezett a köztársasági elnöki palota elé. Hallatták hangjukat a meleg méltóság felvonulás ügyében és több kérdést tettek fel az edelényi polgármester magatartásával kapcsolatban.
Mivel az egyesület azt szeretné, hogy hangját mind szélesebb körben hallják meg, tavaly ősszel levélben fordultak a parlamenti képviselőkhöz, az egyházakhoz, a civil szervezetekhez. Sebes József örömmel nyugtázta, hogy több képviselő és egyházi vezető válaszában jelezte: számukra is fontos a kirekesztés elleni fellépés. Január 17-én pedig – a mozgalom elindításával és a kokárdával – az egyesület az egész társadalmat szólította meg. Szeretnék, ha a társadalom különböző rétegei összefognának, megpróbálnának hidakat keresni a különböző eszmerendszerek között. Olyan alapítvány létrehozását is tervezik, amely különféle programok indítását, kiadványok megjelentetését, alkotások létrehozását finanszírozná.
Kulturált politikai küzdelemre gondolnak. Az akció a parlamenti választásokig tartana, de szükség esetén meghosszabbítják. „Minél többen vagyunk, annál nagyobb az esély a társadalmi béke megteremtésére” – mondta Sipos András, megjegyezve: nincsenek illúzióik, de sok minden változhat, ha sokan magukévá teszik a mozgalom célkitűzéseit.
