Az antiszemita gondolkodásmód a 19. század utolsó harmadában jelent meg Magyarországon. Azóta eltelt egy bő évszázad, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a zsidóellenes előítéleteknek komoly hagyománya alakult ki hazánkban. A legtöbb európai országban szintén a nemzeti kultúra részévé vált az antiszemitizmus, mindez azonban nem adhat fölmentést senki számára, ahogy természetesen igazolást sem.

A Bauhaus fogta a műtermében magában búslakodó embert és feladatot adott neki: élhetőbb világot kell teremteni a művészet segítségével. A 20. század egyik fontos művészeti irányzatában kiemelkedő szerepet kaptak a magyarok. Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat legnagyobb durranásához nem készült el az épület, de a kiállítás anyaga kiemelkedő. Új, eddig kevéssé artikulált történetet kapott Pécs.
 

Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika választmányi tagjával, parlamenti frakcióvezetőjével* beszélget Gadó János Schiffer András (Fotó: Tóth Csilla) Schiffer András édesapja Schiffer Péter szociológus, bankszakember, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Hivatalának … Tovább »

A részleges felújítást követően szeptember elején újra megnyílik majd Budapest legrégibb zsidó imaháza. Ez az első olyan zsinagóga Kelet-Európában, amely nemcsak fizikailag újul meg, hanem ötven év után az eredeti funkcióját is visszanyeri.
 

A néhai Kultiplex vezetője mellett a válogatottan ocsmány antiszemita irodalmat forgalmazó Gede Testvérek kiadója is kiveszi a részét a Jobbik önkormányzati kampányából – ráadásul éppen a XIII. kerületben. De nemcsak a Jobbik, hanem az általa menedzselt “új” gárdamozgalom sem áll már a helyzet magaslatán. A pártban “mérsékeltek” és “radikálisok” belharca folyik, a gárdát pedig demoralizálják a folyamatos botrányok. Ezeket a párt a gárda belügyének nevezte, ám nem állíthatja, hogy semmi köze hozzá: az új parancsnok, Ináncsi József ugyanis a párt budapesti jelöltje volt.

Már gyerekkorunkban hozzákötötztünk az irodalomhoz. Mint a trecento müvésznövendékei a mesterség alantasabb munkáival mintegy a festéktöréssel és inaskodással kezdtük müködésünket. Öt éves voltam. Szombatonként apámmal és a Hét egész szerkesztöségével beültünk a Central kávéházba. Ök dolgoztak, én pedig a képeslapokat olvastam, természetesen csak a képeket és nem a szöveget. Azután kéziratokat vittem az Atheneumba… 

„Itt nincs demokrácia a táboron belül” – jelentette ki a Hetek újságíróinak hangfelvétele szerint a Magyar Szigeten Zagyva György Gyula, a Jobbik parlamenti képviselője. A lap munkatársai előzetes bejelentéssel érkeztek a Magyar Szigetre, mégis azt mondják: emberi méltóságukban megalázták és szabad mozgásukban is korlátozták, Zagyva György Gyula pedig megfenyegette őket. A neonáci felhangoktól sem mentes rendezvényen egyébként előadást tartottak a zsidó médiapolitikáról, és ott volt az olasz neofasiszta párt elnöke is.
 

98 éves korában, 2018. február 20-án elhunyt Nemes László író, újságíró, műfordító. Búcsúként önéletrajzát és 2010 augusztusi interjúnkat idézzük, melyet Várnai Pál készített az akkor 90 éves író-újságíróval.

“1938-ban kitüntetéssel … Tovább »

A porrajmos magyarul roma holokausztot jelent. A porajmos vagy porrajmos (ejtsd: porajmosz) kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, eredeti jelentése „elpusztítás, elnyeletés”.
 

Nagykövet-interjúk: “A béke legnagyobb akadálya az egymásról alkotott
sztereotípiák léte.” – Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam rendkívüli és
meghatalmazott budapesti nagykövete. “Az izraeli közvéleményben nagyon
erős a békevágy.” – Aliza Bin-Noun asszony, Izrael Állam nagykövete.

Nagykövet-interjúk: “A béke legnagyobb akadálya az egymásról alkotott sztereotípiák léte.” – Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. “Az izraeli közvéleményben nagyon erős a békevágy.” – Aliza Bin-Noun asszony, Izrael Állam nagykövete.

Koós Annával, a „lakásszínház” társalapítójával beszélget Várnai Pál2010. július 22. – 2006-ban az Akadémiai Kiadónál megjelent A nem kívánt hagyaték című könyve, amelyben szembesül szülei ÁVH-s örökségével.– Szüleim előttem elhallgatott múltjának felgöngyölítéséből … Tovább »

A július 22-én kezdődő, Babel Sound & Spices Balaton néven induló koncertsorozat célja, hogy a megszokott mainstreem pop, rock és elektronikus zenei rendezvények alternatívájaként jelenjen meg a Balaton térségében, elsősorban világzenei előadókra koncertrálva a zenei felhozatalában.
 

„Megdöbbentő történetek kerülnek napvilágra, melyeket a szervezők hangfelvételeken archiválnak. Van olyan túlélő, aki családja előtt is titkolta származását… A találkozók során teljes élettörténetek föltárására tesznek kísérletet a résztvevők, amiben a háború előtti és utáni életnek is fontos szerep jut.”

A Soá és a Nakba emlékezetével való foglalkozás értelme a közös megbeszélés, az együttes elmélyedés volt, két alcsoportban. A két alcsoport számára a Soá, illetve a Nakba, identitásukat nagy részben definiáló, jelentőségteljes kollektív emlékezet, mely kihat mindannyiunk életére. Ez a kollektív emlékezet újra és újra konstruálódik, s így nekünk egyedülálló lehetőségünk nyílt szemlélni-vizsgálni ezt a – mindkét csoportban zajló – emlékezet-építő folyamatot.
 

Kardos Dániel nagyon szerencsésnek érzi magát, mert már szinte őskövületnek számít a Bánkitó fesztivál történetében. Ennek is köszönhető, hogy idén négy formációban is találkozhat vele a nagyérdemű. A zene az ő vallása, melyben feloldódik a múlt és a jelen, a kelet és a nyugat dallam és ritmusvilága. „Az ember életében van egy korszak, ami arról szól, hogy megtalálja azt az irányt, ami neki való.” Erről az irányról faggattuk.

A világ egyik legnagyobb kapacitású csomagolóüzemét adták át tegnap a TEVA Gyógyszergyár Zrt. beruházásában Debrecenben. 

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. – Mire gondol? – kérdezte az írónő – arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? – Nem – hangzott a válasz – hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 

Király Lajos hányatott sorsú megmaradt életműve tizenkét kép, egy szobor, néhány elszenesedett gyermekrajz. Mindezek részben egy 1960-as évekbeli tűz során kiégett balatoni ház padlásáról menekültek meg, s egy rokon, Zádori Iván gondoskodó figyelme révén kerültek restaurálásra. A két említett önarcképen túl csendéletek és portrék, melyek így, leválva alkotójuk egykori életéről, annak túlélői lehettek, akit megöltek Auschwitzban…

Kevés olyan zenekar működik hazánkban, amelyik olyan stiláris következetességgel dolgozik alakulásától napjainkig, mint a Budapest Klezmer Band.