A néző címmel jelentetett meg válogatást Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből a Magvető Kiadó.

Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet megjelenésével immáron “olyan napló- és esszéfolyosó áll rendelkezésünkre, … Tovább »

Magyarország kedden hivatalosan átadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét a tisztséget a következő 12 hónapban betöltő Romániának, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.

Borhi László Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig címmel jelentetett meg új könyvet az Osiris Kiadó gondozásában. Várnai Pál erről kérdezte a történészt.

Seress Rezsőnél tragikusabb sorsú magyar zenész talán nem is létezett: az egyetlen magyar világsláger zeneszerzőjeként Amerikában dúsgazdag lehetett volna, ő mégsem ment, helyette inkább az itthoni nyomorgást választotta, fél vesével, a szeretett hetedik kerületben. A Szomorú vasárnap valóságos öngyilkossági hullámot indított szerte a világban, a dal korra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait. Végül Seress Rezső maga is véget vetett életének.“Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek?” – tette fel a költői kérdést Seress Rezső, az egyetlen igazi magyar világsláger gazdája. A Szomorú Vasárnap több mint nyolcvan éve indult el hódító útjára, és Goethe Wertherje után ismét divatba hozta az öngyilkosságot.

Mindig megérezte a baljós történelmi fordulatokat: idejekorán figyelmeztetett a Hitler-veszélyre, ellenállt a zsidóüldözéseknek, nem tűrte a magyar kisebbség jogfosztását és a katolikus egyház szétverését. A kommunisták még a börtönben sem tudták megtörni Márton Áront, az emberséges püspököt. Nyáry Krisztián a BBC Historyban olvasható portrésorozatának legújabb cikke.

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélget.

Nem szabad teret engedni olyan eszméknek, amelyek etnikai, vallási csoportok kiirtását, meghurcolását tűzik ki céljuknak – hangsúlyozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke a romák elleni népirtásról rendezett szerdai budapesti konferencián.

Igazi amerikai történet ez; szerelem, szex, politika és botrány az Egyesült Államok etnikai és vallási olvasztótégelyében. És egyáltalán nincs kizárva, hogy a következő amerikai elnök közeli munkatársainak történetét olvassuk. 

Néhány hete, a rangos Sundance Film Fesztiválon … Tovább »

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Az nagyon nagy dolog, nagyon nagy öröm, hogy az embernek van egy Oscar-díja, de az a következő filmnél nem segít, nem mondja meg a színészeknek, hogy mit csináljanak – emelte ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

A magyarországi zsidó közösség él és erős, a holokauszt feldolgozásában viszont Magyarország még csak ott tart, ahol az egykori Nyugat-Németország a hetvenes években – mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Berlinben a magyar nagykövetség rendezvényén, amelyen bemutatták a Nem tűntem el – Richter Gedeon története című portréfilmet.

Nemes Jeles László filmje kapta a legjobb idegennyelvű filmért járó Oscar-díjat.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Orbán Viktor a Bild című német lapnak adott interjújában kiállt a bevándorlással kapcsolatos saját döntése mellett. Magyarország a kultúrák olvasztótégelye – mondta -, ahol keresztények és zsidók “együtt és nem egymás mellett élnek”. 

Kifejtette: nem lehet az emberek … Tovább »

„Székesfehérvár. Csak ennyit tudok magyarul. De ezt is csak azért, mert elég furcsán nézett ki ahhoz, hogy megjegyezzem.” És ezt egy Vlagyivosztokban született, Beloruszból Izraelbe települt főorvostól halljuk. Aki a szír háborúban megcsonkult sérülteket lát el. Pont annyira szürreális, mint amennyire annak hangzik.

A II. világháború óta, de főleg a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve Németország, történelmi komplexusa miatt az empátia és a társadalmi igazságosság eszményképét próbálja képviselni. Bevándorlás- és multikulti-pártinak lenni ma Németországban (és Európa-szerte) azonos a felvilágosult, kulturálisan kifinomult kozmopolita műveltséggel, életstílussal és világszemlélettel; ami szemben áll a migrációt ellenző – kulturálatlan, rasszista idegengyűlölőként megbélyegzett – gondolkodásmóddal.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerda délután szobrot avat Donáth Györgynek, az Üllői út – Páva utca sarkán, hirdeti a 9. kerület honlapja. Gulyás köszöntő beszédet mond a rendezvényen.

A szobrot Donáth Györgynek, a második világháború egyik parlamenti képviselőjének … Tovább »

Gyász és újrakezdés a zene erejével

A napokban lesz 75 éve, hogy a szlovákiai zsidókat megfosztották minden joguktól és vagyonuktól.

A korabeli zsidó vállalatok többségi tulajdonrészét keresztény kézbe, pontosabban a Hlinka-gárda tagjainak kezébe játszották – jóval áron alul.

 „Ezt a … Tovább »