Kern Andrással beszélget Muraközi Zsóka

Míg az egész világ örül a Saul fia sikerének – 80 ország vette meg eddig a film vetítési jogát – Magyarországon az elismerő fogadtatás mellett hallani az ellendrukkerek, fórum-hőzöngők előítéletes hangjait is. 

‘Miért pont egy holokauszttal foglalkozó film nyeri meg ezt … Tovább »

Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

Nagy jelentőségű vallási dokumentumok, Eran Riklis-interjú, Zsidó irodalom arab háttérrel: Albert Memmi, Haim Sabato, Moshe Sakal és Erez Biton

Megkönnyeztem, nem nagyon tehettem ellene, de nem is akartam. Hiszen részese voltam, vagyok ennek az alkotásnak, elfogultságom nem lehet kérdéses, de azt hiszem, most ez legyen a legnagyobb baj.

Amikor hétfő hajnalban a Los Angeles-i Golden Globe-gálán Helen Mirren már elolvasta … Tovább »

Polkorrekt cenzúra?

Bányai László – 1951-2015

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

Már a megjelenés napján elkapkodták.

70 év után 2016. január elsejével megszűnt a Mein Kampf, Hitler 1945 után betiltott könyvének jogi védettsége. A szerzői jogokat a bajor kormány birtokolta, ezek lejáratával a második világháború óta első ízben bárki újra kiadhatta … Tovább »

Január 4-i cikkünkben élesen bíráltuk az Euronews egyik izraeli tudósítását. Írásunkra az Euronews budapesti irodavezetője reagált. Levelét és szerkesztőnk válaszát alább olvashatják. 

Az elmúlt hónapok egyik nagy politikai vesztese, úgy tűnik, a Jobbik. A Fidesz „jobbról előzzük a Jobbikot” programja egyelőre bejönni látszik. A menekültellenes kampány sok Jobbikhoz elkóborolt bárányt visszaterelt a fideszes akolba.

A Vona-féle párt nem nagyon rúgott labdába. … Tovább »

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.

„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.

Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »

Az Új Kelet internetes változatát beharangozó interjúnk élénk visszhangot váltott ki. A nyomtatott lap főszerkesztője az alábbiakról tájékoztatta a Szombatot:

“Nagy Gabi és csapata nem vásárolta meg az Új Kelet újságot, így annak 97 éves hírnevét, hagyományát sem szerezhette … Tovább »

A világhálóra költözik a legendás izraeli magyar lap, az Új Kelet.

Az Új Kelet 97 éves múltra visszatekintő hetilap, mely Izrael magyar hangja volt, és remélhetőleg a jövőben újra az lesz – annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek már a végét jósolták.

Igaz, … Tovább »

“Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György
Marianna D. Birnbaum magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a közép-európai kultúra a 15. századtól napjainkig.

– egy kiállítás margójára.

Nyár végén nyílt meg a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című állandó kiállítás a vasi megyeszékhelyen, melyről lapunk is tudósított.

A téma egyéni és történelmi feldolgozásáról beszélgettünk … Tovább »

Egy igazán patinás közép-európai nagyvárost rendszerint középkori zsinagóga is fémjelez: Prága, Krakkó, München, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Maribor, Sopron, Buda – büszkén demonstrálják, hogy történelmük és toleranciájuk gyökerei milyen mélyre nyúlnak.

Sőt, a mindenkori városvezetés igyekezik helyreállítani és bemutatni e zsidó imahelyeket, még akkor is, ha az nagyobb erőfeszítést igényel régészet, földmunkák és építkezés vonatkozásában – esetleg mélyen a föld alatt, mint Bécs esetében. Egy ilyen épület fontos része a város imázsának.

“Ha valaki… összegyűjtötte a szegletet…  Adja annak a szegény embernek, aki elsőként az útjába kerül.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően … Tovább »