Összesen 784 találat (661 - 680) : M. J..
Egymást sértő sértett felek, 1997. január
Ifjú barátom (ismerjük egymást zsidó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztásával egyetértek. Az engem minősítő-elítélő sorokkal ha megvárja a következő … Tovább »
Akédat Jichak
Bacher Vilmos, a Biblia és a rabbinikus Biblia-magyarázat tudósa, akinek ma emlékezünk meg a 83. Jahrzeit-jéről, halálának 83. évfordulójáról, a rabbinikus irodalom kutatásának egyik ágában tökéleteset alkotott. Részletekbe menően feldolgozta az i. sz. I-V. századi … Tovább »
Regényrészlet
És ment Mózes vissza a palotához, ahol az őrállók durva röhejjel fogadták. És Mózes kérdezte, min mulatnak olyan jól? És az őrök hahotáztak, és ujjal mutogattak rá, és egymást hátba verdesték jókedvükben. És végül mondták Mózesnek, rajta nevetnek, hogy … Tovább »
(Ron B. Kitaj: Szétszórva a világban. Akadémiai Kiadó, 1994)
A Londonban élő s világhírű amerikai zsidó festő magyarul megjelent könyvének alcíme pontosan megjelöli, miről szól a könyv: „Egy zsidó festő vallomása az életről, a művészéből. A diaszporizmus első kiáltványa.”
Kitaj … Tovább »
Dmitrij Sosztakovics, századunk egyik legnagyobb zeneszerzője élete utolsó éveiben tollba mondta emlékezéseit Solomon Volkov zenetörténésznek, azzal a kívánsággal, hogy e vallomások csakis halála után és csakis külföldön, a Szovjetunió határain túl láthatnak napvilágot. Sosztakovics … Tovább »
Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.
„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverekből, amit te … Tovább »
„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”
Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »
Bollók János válasza meggyőzött arról, hogy első dolgozatommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá tennem, hogy milyen megfontolások alapján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »
(Válasz Visi Tamásnak)
Mielőtt Visi Tamás: Egy vitatható Philón-értelmezés című vitairatának (Szombat 1996. VIII/3., 24-27.) végigolvasása után bárki végképp elbizonytalanodnék, hogy milyen könyv ismertetését és kritikáját olvasta, emlékeztetném, hogy Philón Alexandrinosz … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*
A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvéseit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetközi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »
Az American Jewish Committe, az Egyesült Államok egyik legnagyobb zsidó szervezete, május 7-e és 14-e között tartotta megalakulása 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi találkozóját és kétnapos nemzetközi vezetői konferenciáját Washingtonban, melyre folyóiratunk főszerkesztője … Tovább »
Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabkája, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.
És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszületett, … Tovább »
Nem egy, nem kettő, nem három…
Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt otthon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
1995. november 10. és 14. között Budapesten tartotta konferenciáját a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet X. szekciója, ami a kontinentális európai országokat foglalja magában.
A helyszín a Közép-Kelet-Európa iránti megnövekedett érdeklődést is tükrözte. Az egyik fő … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Tisztelt Főszerkesztő Úr; kedves Gábor!
Sajnálom, hogy meglepetten és zavarodva olvastad a Raus-hassónó-i cikkemet az Új Életben, mindenesetre nagy öröm számomra, hogy ilyen alaposan áttanulmányoztad. Valójában leírtam a hitközségi választásokkal kapcsolatban a mondandómat, … Tovább »
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”
Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »
A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:
Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négereket képviseli…
Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizonyos elemeit tartalmazza. … Tovább »