Bár vannak abszurditásba hajló, a „hülye rendőr” toposzát erősítő részei is, Gervai András Titkos Magyarország című könyve összességében mégis komor képet ad a diktatúra állambiztonságáról. Ami nem is meglepő, hiszen a szol­gálatok a puhuló rendszer ellenére az utolsó pillanatig kitartottak a szocializmus mellett, olyannyira, hogy még 1989-ben is képesek voltak államellenes össze­esküvést kreálni egy röplap miatt. A Heteknek adott interjúban Gervai arról is beszél, mit nem ismerhetünk meg ma sem a múltunkból.

Guba Ildikó: A halál nem program. Buday-Goldberger Leó élete

Velünk élő történelem – Rég volt! Hogy volt? – Az általános iskolák 5., 6. és 7. osztályaiból kivonják szeptembertől Bánhegyi Ferenc nagy tiltakozást kiváltó történelemkönyveit. Ám a 8. évfolyamban egyelőre marad a leginkább vitatott kötet – amely jelenleg Hitlert rokonszenves … Tovább »

Kelet után nyugat felé fordulna a Jobbik elnöke. Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy rendezné a viszonyukat Németországgal és az Egyesült Államokkal. Az ellenzéki pártvezető elfogadhatatlannak tartja, hogy Kulcsár Gergely országgyűlési képviselőjük … Tovább »

Csütörtök este Ács Tamást, korábbi helyettes államtitkárt választották a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökévé. A jelölt a második fordulóban néhány szavazattal előzte meg Zoltai Gusztáv volt sofőrjét, az Élet Menete Alapítvány kurátorát, Bandi Lászlót. Kunos Pétert döntő fölénnyel erősítették meg ügyvezetői tisztségében.

Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.

A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte. 

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából 2014 végén kutatást végzett az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.

Akinek sok a Király utca, nem kell messzire mennie a nyugalmasabb belvárosi esszenciáért. A Dob utcán érződik leginkább a zsidó múlt, a jelene pedig hol kóser, hol nem, de nagyon szexi. Utcamustra.

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.

Mindenki tudja, hogy Gáza emlegetésekor Izraelről van szó”
– mondja Ilan Mor izraeli nagykövet a Mandinernek Csemer Boglárka eurovíziós dalával, a Wars For Nothing-gal kapcsolatban. A nagykövet nemrég az MTVA-hoz fordult a háborúellenes dal vetítésében látható, Gázát emlegető … Tovább »

“A belső viták természetesek, de az államot nem helyes bevonni ezekbe.”

Elveszett jiddis kéziratok ezrei kerültek elő

1944. március 19. Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépték át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutottak Budapestre. Horthy Miklós és Adolf Hitler  előző esti találkozóján kormányzó beleegyezett Magyarország megszállásába, és elhatározta, … Tovább »

…
És íme, eljött a választás hónapja…
Sajnos ismét én leszek a rossz hír hozója…. (a balhés rabbi?)
Ki kell jelentenem, hogy a zsinagógai közösségek által eddig megnevezett 3 jelölt egyike sem alkalmas arra a feladatra, amit fentebb leírtam.
És nem csak azért, mert az egészséges … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Budapesti Fesztiválzenekar 2015/16-os évadnyitó sajtóeseményére stílusosan Fischer Iván zeneigazgató lakásszínházában került sor

Történetek a velünk élő múltról.

Beszélgetés Debra Winger (59), háromszoros Oscar-jelölt hollywoodi színésznővel

Kis túlzással egy modern-kori Rómeó-Júlia történetre bukkantunk a VII. kerületi Damjanich utcában. Egy budapesti, vallásos zsidó családból származó hölgy egy pusztaszabolcsi katolikus férfiban találta meg a nagy ő-t, s 1959-ben össze is házasodtak. Majd elsőszülött lányuk szűk harminc múlva egy marokkói matematika professzort választott párjának. S hogy teljes legyen a multikulturalitás: egy párizsi egyetemi kollégiumban ismerkedtek meg, éltek Casablancában is együtt, de 24 éve már Budapesten laknak. A Berkesi család sava-borsát a kulturális különbségek adják, az elfogadás és a tolerancia náluk teljesen magától értetődik.