Összesen 85 találat (61 - 80) : Márai Sándor.
„Meggyőződésem, hogy minden ember individuumként idegen, és minthogy mindenki idegen, éppen ezért a másik ember idegenségét, különbözőségét sem kérdőjelezhetjük meg. Ez ilyen egyszerű. Mi magunk is idegenek vagyunk. Még önmagunk előtt is, sokszor… S miközben az emberekben van valamiféle kétségbeesett vágy, hogy tartozzanak valahova, aközben úgy látom, sokakban mégiscsak ott van az örök kívülállás vágya is.”
Forrás: Élet és Irodalom 2008. január 19. Jean Pierre Frommer-nek, a „Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökének levele dr. Sólyom László köztársasági elnöknek a budapesti zsidónegyed helyzetéről Tisztelt Elnök Úr! A “Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökeként írok Önnek; … Tovább »
Beszélgetés Kertész Imrével, aki öt éve kapta meg az irodalmi Nobel-díjat Forrás: NOL 2007. december 9. / Papp Sándor Zsigmond Öt év telt el, hogy az irodalmi Nobel-djíasok közé magyar szerző is feliratkozhatott. Az évforduló alkalmával Kertész Imrével beszélgettünk sikerről, kudarcról … Tovább »
Forrás: hvg.hu 2007. november 09. / Papp László Tamás Napokig foglalkozott Peresz balul elsült mondatával („felvásároljuk Magyarországot”) a hazai sajtó. Judeofób nemzeti fundamentalisták demonstráltak a zsidó állam diplomáciai képviselete előtt; lakiteleki veteránok levelet … Tovább »
2007. augusztus 9. Azt mondja, a magyar politika olyan, mint a magyar ember: ha veszít, rettenetes pánik, hisztéria tör ki rajta, összevissza beszél badarságokat. A Popper Péterrel készült beszélgetés első részét most, a másodikat jövő heti számunkban olvashatják. … Tovább »
Iró, fílmforgatókönyv író. Dolgozott a Napi Világgazdaságnál, szerkesztette a Magyar Naplót és a Jak Füzeteket. Szerkesztő-műsorvezető a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében, a Litera nevű internetes portál főszerkesztője, forgatókönyvírókat tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. József Attila, Márai Sándor, a Szépírók Társasága, valamint az 1998-as Filmszemle díjak kitüntettje. Művei: Angyal és bábu (1990), A semmi könyvéből (1992), Eleven hal (1994), A huron tó (1998), Kész regény (2000 Szilasi Lászlóval), Elnézhető látkép (2002), Zsidó vagy? (2004)
DALOS GYÖRGY
Koestler, ellenzék, baloldal*
A magyar szamizdatnak nincs születésnapja.
Kéziratforgalom mindig is volt. Osztálytársam, Bázel Péter 1955-ben nyomta kezembe Márai Sándor Halotti beszédének gépírt példányát. Akkor hallottam először a szerző nevét, s mert a … Tovább »
Két szoba, holokauszt
ALAPOSAN PRÓBÁRA TETTE AZ ESŐ 2004. ÁPRILIS 13-ÁN AZOK IDEGEIT ÉS TÜRELMÉT, AKIK A TERROR HÁZA (TH) ELŐTT VÁRAKOZTAK ARRA, HOGY A MAGYAR POLITIKAI ELIT KÉPVISELŐI ELMONDJÁK ELVÁRT HOLOKAUSZT-BESZÉDEIKET, ÉS HANGOZTASSÁK GYŰLÖLETELLENES NÉZETEIKET.
Orbán … Tovább »
A „szeretetterápia” útvesztőiSigmund Freud-Ferenczi Sándor: Levelezés
Sigmund Freud 1907 januárjában, a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület ülésén azt mondta: „A kezelésünk nem más, mint szeretetterápia.”1 Ebben az időben kezdte felismerni, hogy pszichoterápiás helyzetben … Tovább »
Házi feladat holokauszt?
Egy év 365 nap, azaz 8760 óra. A holokausztról való megemlékezésre (azaz a holokauszt-emléknapra) az általam megkeresett gimnáziumok többsége ebből a terjedelmes időtartamból átlagosan egy tanórát (45 perc), vagy még annyit se szán. Vannak, akiknek ez a … Tovább »
Martonyi János
„Morális felelősségünk nemcsak az emlékezés, de a szolidaritás is”
Shalom! Béke!
Shalom! – üdvözölhetnénk-e illőbb köszöntéssel egymást most, a budapesti gettó felszabadulásáról történő megemlékezésen, mint a sok évezredes bibliai köszöntéssel … Tovább »
Őrségváltás előtt, őrségváltás után
Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45)
A vásári mutatványként induló film az első világháború éveiben került először közeli kapcsolatba a politikával. A kormányok ekkor használták fel először a … Tovább »
Sanders Iván
Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében
Az európai felvilágosodás eszméjéről bizton állíthatjuk, hogy az egyre szekularizáltabb irodalom felemelkedéséhez vezetett, a zsidóság pedig a világi irodalmon keresztül eljutott … Tovább »
Ipari- és mezőgazdasági VÁLLALATOK, EXPORTÁLÓ CÉGEK, BANKOK ÉS ÜGYVÉDI IRODÁK
Egy évtizeddel ezelőtt – amikor még nem állt helyre a diplomáciai kapcsolat a két ország között – utazott ki Izraelbe az első hivatalos magyar kereskedelmi delegáció. Ha a kulturális életből … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám
Az új képviselőház tagjai közül 12 tartozik felekezetűnkhöz. A szabadelvű párt tagjai: dr. Chorin Ferencz; dr. Heltai Ferencz (új); dr. Mezei Mór; dr. Nagy Sándor; dr. Neményi Ambrus; dr. Neumann Ármin; dr. Rosenberg Gyula; dr. Sámuel Lázár … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Zsolt Béla, a zsidó önismeret szociográfusa
ZSOLT BÉLA HÍRÉT, pályáját torz felemásság, a megítélés bizonytalansága lengi be. Mondják, a zsidó érdekvédelem harcosa volt, sorstársai védelmében elfogultságoktól, szélsőséges megnyilvánulásoktól sem volt mentes. És beszélnek … Tovább »
„MENTENI, MAGYARÁZNI nem tudjuk, ami történt, de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata.” Márai Sándor 1943 44-ben írt Naplójának e szavai fogadták a látogatót a magyarországi holocaust emlék- kiállításán a budai várban. A kiállítás – fél év nyitva tartás … Tovább »
Nem értek egyet Komoróczy Géza professzorral, ha az Új Élet 1992. december 15-i száma 3. oldalán közölt idézet szerint a Sipos András és Virág Teréz Röppentyű világ című tévéfilmjében ábrázolt véleményem szerint „marranus identitású” család magatartását a „zsidó … Tovább »
Márai Sándor 1926-os palesztinai útirajzaiból
Kilenc évvel a Balfour deklaráció után (és hét évvel Hitler hatalomra jutása előtt) még Párizsban él a 26 éves kitűnő tollú író-publicista, amikor 1926 márciusában Marseillesben felszáll a francia lobogó alatt hajózó „Cap … Tovább »