Összesen 21,237 találat (11401 - 11420) : L. A..
Tábor Ádám író, költő, esszéista régóta meghatározó alakja a magyar szellemi, irodalmi életnek. Vele beszélgettünk legújabb, Versmező című verseskötete, valamint az európaiság mibenléte és a zsidóság kapcsán.
Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.
Obama szerint az Iránnal kötött megállapodás kongresszusi elutasítása a háborút hozná közelebb.
“Ennek a megállapodásnak a kongresszusi elvetése egyetlen lehetőséget hagy nyitva minden olyan amerikai kormány előtt, amely abszolút elkötelezett aziránt, hogy megakadályozza … Tovább »
Miért nem akadályozza meg a nukleáris megállapodás Iránt abban, hogy atombombát állítson elő? Izrael Állam budapesti nagykövetének írása.
A nukleáris egyezményt Iránnal néhány héttel ezelőtt Bécsben írták alá. A megállapodást követően szárnyra keltek a remények. A … Tovább »
Avi Shavit, a Haarec újságírójának magyarul is megjelent könyve (Hazám, az ígéret földje) alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.
Antiszemita graffitival rongálták meg a berlini fal ismert maradványát. Az eset azon a héten történt, amikor több ezer zsidó sportoló részvételével a Maccabi Játékokat tarják a német fővárosban.
A falnak ezen a részén egy híres „freskó” látható, amin egy izraeli zászló … Tovább »
Megkezdődött a szegedi Új zsinagóga felújítása, a kormány a közelmúltban 950 millió forint támogatást ítélt meg a munkálatokra – mondta el a Szegedi Hitközség elnöke az MTI-nek.
Az utcán sétálóknak talán fel sem tűnik, belülről azonban pazar látványt nyújt a pápai zsinagóga.
Macska hűsöl a meggyfa árnyékában a Fürdő utca megkopott kövein. Lustán tekintget jobbra-balra, lépteink hallatán pedig azonnal beiszkol egy barna kerítés résein, ami mögött a gödöllői zsidó ótemető húzódik. Rá néhány percre a kapu lassan kinyílik, a macska pedig riadtan ugrik elő az egyik sírkő mögül. Hosszan méreget minket, egyenesen a szemünkbe nézve.
A Győri Balett Zorba című előadása Kármielben, a táncfesztiválon kirobbanó sikert hozott. Kiss János, a Győri Balett igazgatója mesélt élményeikről a Szombatnak.
Először vendégszerepelnek Izraelben?
A győri balett alapító tagja vagyok, 1979 óta játszom társulatban, … Tovább »
2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.
„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.
Az 1936-os berlini olimpia magyar zsidó sportolóiról nyílt kiállítás szombaton a német fővárosban működő magyar nagykövetségen a Berlinben zajló 14. Európai Maccabi Játékok (EMG) alkalmából.
A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.
Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka
A roma holokauszt áldozataira emlékező tablókiállítás nyílt pénteken Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben.
Mégis, kinek a médiuma?
Késsel rátámadt a jeruzsálemi melegfelvonulás résztvevőire és legkevesebb hat embert megsebesített csütörtökön egy ultraortodox izraeli férfi – közölte a helyi média.
De a túlnyomó többség szerint csak Németországban volt Holokauszt, Romániában nem.
Romániában a 15 év feletti lakosság kétharmada hallott a holokausztról, többségük pedig a “zsidók németek általi kiirtását” érti alatta – derült ki az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató … Tovább »
Nem. A háború után nem nosztalgiázott senki szülőföldje után. Azért hagyták el Magyarországot, Európát, hogy végre a saját hazájukban élhessenek.