Raktárként használják, pedig a harmadik legnagyobb zsinagóga volt
Az utcán sétálóknak talán fel sem tűnik, belülről azonban pazar látványt nyújt a pápai zsinagóga.
Még ma is, pedig évtizedek óta leginkább csak raktárként használták. Egykor ez volt a hazai zsidóság harmadik legnagyobb temploma, mivel a XIX. században a pápai izraelita hitközségnek 2700 tagja volt. A város akkori lakosságának egyötöde. A zsidó hitközség még 1748-ban alakult meg a város hűbérurának, Esterházy Ferencnek a támogatásával.
A zsinagóga egy évszázaddal későbbi építkezéséhez pedig a gróf leszármazottja, Esterházy Pál járult hozzá: százezer téglát adományozott az építőknek. A pápai zsinagógát 1846-ban a frissen megválasztott rabbi, Löw Lipót szentelte fel, méghozzá magyar nyelven. A klasszicista stílusban épült zsinagóga kívülről rendkívül puritán megjelenésű, impozáns tömbjét csak a két sorban elhelyezett ikerablakok, keleti és nyugati oldalán pedig a két nagyméretű körablak töri meg. A kétemeletes, húsz méter magas épület kimagaslik a környező földszintes házak közül. A földszinten és az alsó karzaton nyolcszáz férfi fért el, a nők helye a második emeleti karzaton volt.
