Lapunk régi barátja és szerzője, Klein Rudolf készítette az alábbi képeket a Pozsonyi Piknikről és a piknikezőkről.

  … Tovább »

Megjelent a 2018. áprilisi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng … Tovább »

 
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme

Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai … Tovább »

című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme

Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság
A … Tovább »

A kritikai zsűri a legjobb játékfilmes rendezés díját ítélte az 1945-öt rendező Török Ferencnek a Berlin-Brandenburgi Zsidó Filmfesztiválon.

A Gershon Klein Filmpreise 7000 Euros pénzdíjjal jár.

A zsűri indoklásában úgy fogalmazott, hogy az 1945 „westernfilmeket idéző … Tovább »

Nemzetközi konferencia az ÓVÁS! Egyesület szervezésében
 Zsidó részvétel az európai nagyvárosok kialakulásában
 FUGA Budapesti Építészeti Központ, 2017. február 23, csütörtök
 Budapest V. Petőfi Sándor utca 5.
 
PROGRAM
 

9:00 – 9:30 Érkezés

9:30

Megnyitó: … Tovább »

Korunkra a zsidó múzeumokból és emlékezésből kavalkád lett, az egykor szövegre alapuló kultúrát képek, színek, fényhatások áradatával próbálják megjeleníteni.

Arnold Toynbee (1889-1975) a veretes brit antiszemita hagyomány szellemében a zsidóságot történelmi kövületnek … Tovább »

Megjelent a novemberi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:

Láng … Tovább »

Zsidók és az olimpia címmel szabadtéri kiállítás nyílt Budapest belvárosában, a Madách téren.

A csütörtöki megnyitón Szalai Kálmán, a tárlatot megszervező Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) munkatársa kifejtette: a kiállítás az olimpiákon elért magyar … Tovább »

Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Egy igazán patinás közép-európai nagyvárost rendszerint középkori zsinagóga is fémjelez: Prága, Krakkó, München, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Maribor, Sopron, Buda – büszkén demonstrálják, hogy történelmük és toleranciájuk gyökerei milyen mélyre nyúlnak.

Sőt, a mindenkori városvezetés igyekezik helyreállítani és bemutatni e zsidó imahelyeket, még akkor is, ha az nagyobb erőfeszítést igényel régészet, földmunkák és építkezés vonatkozásában – esetleg mélyen a föld alatt, mint Bécs esetében. Egy ilyen épület fontos része a város imázsának.

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

2015. június 20. szombat este, 10 órától: Dohány utcai zsinagóga, Magyar Zsidó Múzeum, Magyar Zsidó Levéltár, Goldmark terem, Zsidónegyed séták, Klezmer éj – sok zenével, táncolni szabad.

Ismerd meg, fedezd fel, fogadd el!

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »

2015. június 20. szombat este, 10 órától: Dohány utcai zsinagóga, Magyar Zsidó Múzeum, Magyar Zsidó Levéltár, Goldmark terem, Zsidónegyed séták, Klezmer éj – sok zenével, táncolni szabad.

Beregszász, Huszt, Nagyszőlős, Ungvár – Az emlékezés és a segítség jegyében

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782-1944 címmel szerdától Szabadkán látható az a vándorkiállítás, amely kilenc ország zsinagógáin keresztül mutatja be a zsidók több évszázados vándorlását a térségben.

Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782-1944