Futótűzként terjedt a neten annak a professzornak a képe, aki egy kisbabát tartott tanítás közben a kezében. A tanár a jeruzsálemi Héber Egyetem oktatója.

Közvetlenül legalább nyolcmillió nepálit érint az április 25-i katasztrófa – köztük majdnem 2 millió gyereket. Katmanduban több mint 20 ezer ember él átmeneti táborban, borzasztó körülmények között. Vidéken még ennél is nagyobb a baj, mert a segélyszállítmányok alig jutnak el oda. Izrael kiemelkedő mértékben segíti a bajba jutottakat, Tajvan, Thaiföld és Malajzia követi őt a sorban.

Izrael állam alapításának 67. évfordulója alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, hogy 162 000 fővel bővült az ország lakossága és 32000 ember aliázott az utóbbi évben.

Izraelben már speciális űrlapot kapnak a személyi igazolvány igényléséhez azok a gyerekek, akiket azonos nemű szülők nevelnek, és most már két anya vagy éppen két apa is szerepelhet az igazolványukban. Magyarországon erre egyáltalán nincs lehetőség.

 „Kiharcoltam, … Tovább »

Kis túlzással egy modern-kori Rómeó-Júlia történetre bukkantunk a VII. kerületi Damjanich utcában. Egy budapesti, vallásos zsidó családból származó hölgy egy pusztaszabolcsi katolikus férfiban találta meg a nagy ő-t, s 1959-ben össze is házasodtak. Majd elsőszülött lányuk szűk harminc múlva egy marokkói matematika professzort választott párjának. S hogy teljes legyen a multikulturalitás: egy párizsi egyetemi kollégiumban ismerkedtek meg, éltek Casablancában is együtt, de 24 éve már Budapesten laknak. A Berkesi család sava-borsát a kulturális különbségek adják, az elfogadás és a tolerancia náluk teljesen magától értetődik.

2015. február 25. szerda, 18:00 Bálint Ház 1065 Budapest, Révay utca 16.

Az UNESCO Világemlékezet programjába is felvetetné menekült zsidókat érintő gyűjteményét.

Sanghajba az 1930-as és 1940-es években mintegy 20 ezer európai zsidó menekült a világháborús üldöztetés elől. A kínai hatóságok hontalan menekültként tartották nyilván … Tovább »

A Síp utcai díszterem, mely a mai napig a hitközségi döntések helyszíne, mindig kifejezi azt az ideológiát, melyhez a közösség önként vagy kényszerből alkalmazkodik.

Úgy tűnik, a párizsi események megihlették a hazai antiszemitákat

A Gozsdu Ünnepi Élményudvarában nyolc napon át, estéről estére 18 órakor zsidó közéleti személyiségek, rabbik, zenészek és énekesek vesznek részt a gyertyagyújtáson. Fritz Zsuzsa, Gerendás Péter, Jáger Bandi, Klein Judit, Diána Pandzarisz, Verő Tamás is ott lesz a helyszínen egy-egy este.

A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak.

Kovács Mónika szerint a holokauszt feldolgozása azért olyan nehéz, mert egy asszimetrikus agresszió zajlott le, ahol az egyik oldalon csak áldozatok, a másikon pedig csak elkövetők szerepelnek. Embermentők, elkövetők, be nem avatkozók és a kollektív emlékezet című előadásában azonban arra is rávilágított, hogy a két oldal kollektív emlékezetét közös nevezőre  lehet hozni, amelyben fontos szerepe juthat az embermentőknek is. A “Megismerni és felismerni” – embermentő magyarok üzenete a 21. századnak című konferencián járt a Kibic.

Jom kipurt a nem vallásos zsidók közül is sokan megtartják. Nincsenek ezzel másképp a zsidó sportolók sem. Nekik azonban sokszor komoly dilemmát okoz, ha egy fontos verseny éppen jom kipurra esik.

Tel-Avivban, a Földközi-tenger partján sok a fürdőző, a város piacán alig lehet lépni a tömegben. A gázai konfliktus ellenére a város éli megszokott életét. Ezt tapasztalta 2014 szeptemberének első felében az utazo.hu munkatársa.

Nehezen emészthető, hogy az utca emberétől, a világ vezető politikusain át, a különböző ideológiákat képviselő pártkatonákig, az emberi jogokért protestáló szervezeteket is magába foglaló, a zsidó gyökerekkel rendelkező “megmondó” emberekig bezárólag, ha Izrael kerül szóba, agyukra vörös lepel hull és értelem helyett az érzelmeik kerülnek előtérbe.

A Klára virágos ruhája egy 14 éves korában koncentrációs táborba hurcolt, s ott a tábori bordélyba kényszerített fiatal lány története, aki évtizedek múltával, immáron szabad emberként, olykor még magára ölti egykori „munkaruháját”, hogy ezzel pénzt keressen. A könyv szerzőjével, Shiri Zsuzsával, az MTI izraeli tudósítójával beszélgettünk tragédiákról, újrakezdésről és jelenkori háborúkról.

Varsóban mostanában az utcákon sétálva egyre gyakrabban látni a fiatalok ruházatán egy-egy Dávid-csillagot, vagy egy „imádom a zsidókat” feliratot. 

Korábban ferde szemmel néztek volna viselőikra, de mostanában kifejezetten divattá vált zsidónak lenni Lengyelországban.

A … Tovább »

Véget ért Ferenc pápa látogatása Izraelben. A pápa szerint katolikus részről őszinte a vágy, hogy kifejezzék vallásuk zsidó gyökereit. „Együtt komolyan hozzájárulhatunk a béke ügyéhez”, mondta. Az alábbi fotókon a pápa holokauszt túlélőknek csókol kezet!

Heller Ágnes volt az Összefogás tatabányai szervezete által indított, „Hitelesen első kézből” című rendezvénysorozat első vendége. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, akadémikus „A múlt hamisításától a demokrácia meghamisításáig” címmel tartott előadást A Vértes Agorájában. Az emlékezetpolitika és a történelemhamisítás mibenlétéről, valamint a baloldali értelmiség szerepéről beszélgettünk vele néhány perccel beszéde megtartása előtt.

Kísérlet a „zsidóság egyenlő Holokauszt”-tézis leküzdésére. Martin Buber filozófus sohasem foglalkozott a soával. Szavaival élve a holokauszt nem a zsidók problémája, hanem az antiszemitáké. Buber értette, hogy a holokauszt nem a kezdet és a vég, a zsidóság több ezer éves történelméből a holokauszt mindössze öt évet ölel fel. Ne segédkezzünk abban, hogy a közönség a ló túloldalára átesve a zsidó szóról rögtön Auschwitzra asszociáljon!