Összesen 480 találat (121 - 140) : Kertész Imre.
A liberális német lap ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket. Ebben megállapítja, hogy a Kertész Imre hagyatékával kapcsolatos jogokkal mostantól egy magyar kormányhoz közelálló alapítvány rendelkezik, amely a jövőben megakadályozhat publikációkat, vagy maga is közzé tehet … Tovább »
Kering egy ideje a facebookon a levél, de történelmi dokumentumként érdemes újra és újra szembesülni vele.
Kertész Imre az 1970-es évek elején először a Magvető Könyvkiadóhoz nyújtotta be – három évtizeddel később őt Nobel Díjhoz juttató – regénye, a Sorstalanság kéziratát.
Kertész Imre, a Nobel-díjjal és a Magyar Szent István Renddel kitüntetett író hagyatéki perében a másodfokú bíróság 2019. január 15-én jogerős ítéletet hozott.
A másodfokú bíróság jóváhagyta az elsőfokú bíróság korábbi döntését, melyben az elutasította a felperes … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.
Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A 20. századi zsidó amerikai próza kutatásáról írt, sok szempontból is bravúros filológiai értekezését így zárja a szerző: „…az identitásra reflektáló irónia, azaz az önirónia kutatása talán soha nem volt időszerűbb, mint itt és most, azaz Közép-Kelet-Európában az EU-szkepticizmus … Tovább »
Még mindig hullámzó nemzetközi botrány okozója lett a Figyelő című – egykor szeriőz, mára gleichsaltolt és arctalanná vált – hetilap legutóbbi címlapja, melyen a legnagyobb magyarországi zsidó közösség vezetője látható, szállongó bankóktól körülvéve.
A címlapot … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-ban, a rendszerváltást megelőző évben tartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 600 fő jelenlétében. Az első független, civil, zsidó szervezet, amelynek első vezetőségi tagjai voltak többek között Konrád György … Tovább »
Köves Slomó válasza Gadó János cikkére
A „messiás” és a magyar kormány
Érdekes, a helyzetet részben – de hangsúlyosan csak részben – objektív pontossággal bemutató írást tett közzé minap Gadó János, a Szombat szerkesztője (A Rabbi, aki három nyelven beszél). … Tovább »
A Köves Slomó által vezetett zsidó felekezet (EMIH) immár hivatalosan is felügyeletet gyakorol a Holokauszt emlékezete felett – legalábbis ami annak hivatalos, állami változatát illeti.
Megegyezés született a témában az államot képviselő Schmidt Mária illetve a zsidóság … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Az Izraeli Kulturális Intézet 70 év – 70 tárgy – végtelen történet címmel rendezett kiállítást a modern Izrael Állam születésének 70. évfordulójára. A tárgyakból és a köréjük írott szövegekből válogatunk.
Vered Glickman, az Izraeli Kulturális Intézet igazgatója:
Levinsky … Tovább »
Európai túlélők és amerikai kortársak
„Nem tudom, hisznek-e a zsidók Istenben; általában túlságosan kritikus szelleműek ahhoz, hogy hajlamosak legyenek föltétlen hitre; de tudnak Róla. S ez a tudás létezésüknek tragikus, különös pátoszt kölcsönöz.”
Márai Sándor: Napló. 1946
Születésnapi beszélgetés a 85 éves Konrád György íróval.
Mit mondana egykori álmairól, ha most – mint a klasszikus Karinthy novellában – összetalálkozna a fiatal Konrád Györggyel?
Sajnos nem tudok elég érdekes választ adni, mert úgy érzem, hogy én ugyanaz vagyok hatéves … Tovább »
Örömmel látom, hogy a Szombat szerkesztősége is úgy érzékeli: a „zsidókérdés” kifejezés már csak idézőjelben használható fogalom. Ahhoz, hogy ez így legyen, megítélésem szerint egy hangyányit én is hozzájárultam a 2012-ben lezajlott Gerő-Romsics vita keretében.[1] Hisz’ … Tovább »